Felvételi 2020: minden infó, amit az emelt szintű érettségiről tudni kell

Jövőre a felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, de már az első ilyen vizsgáért is jár a plusz 50 pont. Viszont az nem mindegy, hogy melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány elfogadta a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot. Ugyanakkor a 2020-as felvételi követelménynek továbbra is része az emelt szintű érettségi – vagyis legalább egy tárgyból minden felvételizőnek kötelező ilyen vizsgát tennie.

Jó hír azonban, hogy a tervek szerint már az első emelt szintű érettségi után is jár a plusz 50 pont, akkor, ha sikerül minimum 45 százalékot elérni az érettségin. Összességében az emelt vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A 2020-as felvételi pontszámításáról itt olvashattok bővebben.

Milyen tárgyakból fogadják el az emelt szintű érettségit?

Fontos, hogy a különböző szakokon más-más emelt szintű érettségi az elvárás. Ezt a lenti táblázatban nézhetitek meg, aminek az értelmezéséhez itt találtok segítséget:

null

null

Tájékozódhattok arról, hogy milyen érettségi tárgyakból kell emelteznetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket a kiszemelt szakra. Itt pedig azt nézhetitek meg, hogy jövőre milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű vizsgát.

A 2020-as felvételitől kötelező nyelvvizsgáról szóló összes cikkünket itt találjátok. 

Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok

Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.