Felvételi 2020: minden infó, amit az emelt szintű érettségiről tudni kell

Jövőre a felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, de már az első ilyen vizsgáért is jár a plusz 50 pont. Viszont az nem mindegy, hogy melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány elfogadta a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot. Ugyanakkor a 2020-as felvételi követelménynek továbbra is része az emelt szintű érettségi – vagyis legalább egy tárgyból minden felvételizőnek kötelező ilyen vizsgát tennie.

Jó hír azonban, hogy a tervek szerint már az első emelt szintű érettségi után is jár a plusz 50 pont, akkor, ha sikerül minimum 45 százalékot elérni az érettségin. Összességében az emelt vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A 2020-as felvételi pontszámításáról itt olvashattok bővebben.

Milyen tárgyakból fogadják el az emelt szintű érettségit?

Fontos, hogy a különböző szakokon más-más emelt szintű érettségi az elvárás. Ezt a lenti táblázatban nézhetitek meg, aminek az értelmezéséhez itt találtok segítséget:

null

null

Tájékozódhattok arról, hogy milyen érettségi tárgyakból kell emelteznetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket a kiszemelt szakra. Itt pedig azt nézhetitek meg, hogy jövőre milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű vizsgát.

A 2020-as felvételitől kötelező nyelvvizsgáról szóló összes cikkünket itt találjátok. 

Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok

Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna