Felvételi 2020: folytatódik az egyeztetés a kötelező nyelvvizsgáról

Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.

  • Eduline

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt a szervezetek vezetőivel, képviselőivel - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Ahogy korábban megírtuk, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2014-ben kihirdetett, kötelező nyelvvizsgához kötött felvételi ügyében - azt javasolták, hogy a diákok a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot. 

Az ITM közleménye szerint a felsőoktatási felvételi követelményként előírt B2-es szintű nyelvvizsga 2020-as bevezetéséről a kormány 5 évvel ezelőtt, minden felelős partner egyetértésével döntött. Palkovics László a mostani egyeztetéseken kiemelte, hogy a kormány korrekt ötéves felkészülési időszakot hagyott, de emellett kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Az egyeztetéseken elhangzott javaslatokról és aggályokról a minisztérium tájékoztatja a kormányt - áll a közleményben.

Mindannyiunk érdeke, hogy a diplomás magyar fiatalok naprakész tudással rendelkező, idegen nyelven biztonságosan boldoguló szakemberekként lépjenek ki a munkaerő-piacra, hiszen ez egyszerre szolgálja saját boldogulásukat és a magyar gazdaság versenyképességét. Éppen ezért a kormány számos, korábban egyáltalán nem létező eszközzel segíti a fiatalok nyelvtanulását: ingyenes nyelvvizsgával, akár kamatmentes nyelvtanulásra fordítható diákhitellel és jövő nyártól ingyenes külföldi nyelvtanulással is - írja közleményében a minisztérium.

A 2020-as felvételitől kötelező nyelvvizsgáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Felvételi 2020: "Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett"

Ha érvényben marad a 2020-as felvételi szigorítás, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.