Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt a szervezetek vezetőivel, képviselőivel - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Ahogy korábban megírtuk, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2014-ben kihirdetett, kötelező nyelvvizsgához kötött felvételi ügyében - azt javasolták, hogy a diákok a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot.
Az ITM közleménye szerint a felsőoktatási felvételi követelményként előírt B2-es szintű nyelvvizsga 2020-as bevezetéséről a kormány 5 évvel ezelőtt, minden felelős partner egyetértésével döntött. Palkovics László a mostani egyeztetéseken kiemelte, hogy a kormány korrekt ötéves felkészülési időszakot hagyott, de emellett kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Az egyeztetéseken elhangzott javaslatokról és aggályokról a minisztérium tájékoztatja a kormányt - áll a közleményben.
Mindannyiunk érdeke, hogy a diplomás magyar fiatalok naprakész tudással rendelkező, idegen nyelven biztonságosan boldoguló szakemberekként lépjenek ki a munkaerő-piacra, hiszen ez egyszerre szolgálja saját boldogulásukat és a magyar gazdaság versenyképességét. Éppen ezért a kormány számos, korábban egyáltalán nem létező eszközzel segíti a fiatalok nyelvtanulását: ingyenes nyelvvizsgával, akár kamatmentes nyelvtanulásra fordítható diákhitellel és jövő nyártól ingyenes külföldi nyelvtanulással is - írja közleményében a minisztérium.
A 2020-as felvételitől kötelező nyelvvizsgáról szóló összes cikkünket itt találjátok.
Felvételi 2020: "Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett"
Ha érvényben marad a 2020-as felvételi szigorítás, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
