Ha érvényben marad a 2020-as felvételi szigorítás, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.
Túl szigorúnak tartja a felsőoktatási felvételihez 2020-tól kötelező nyelvvizsgát Aáry-Tamás Lajos mondta el az InfoRádióban.
"Számos csoportnál azt látjuk, hogy ez reménytelen. A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék" - mondta, de hozzátette, a meghallgatásán épp arról beszéltek, hogy mit tud tenni a törvényhozás, hogyan lehet a kormányzattal párbeszédet folytatni, hogy módosítást lehessen elérni az ügyben.
"Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett, és érdemes erről vitát folytatni. Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést" - mondta a biztos. Arról is beszélt, hogy készült már több módosítási javaslat, de a döntés még várat magára.
"A kormányzat is tudja, hogy baj lehet" - a nyelvvizsga-követelmény enyhítését javasolja a HÖOK
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
