Vigyázat: ugyanabból a nyelvből nem jár többletpont az érettségiért és a nyelvvizsgáért is

Mi a szabály, ha angolból tesztek emelt szintű érettségit és szereztek nyelvvizsgát is a többletpontokért?

  • Eduline

A 2020-as felsőoktatási felvételin már csak akkor lehet bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre, ha van egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsgátok és egy emelt szintű érettségitek. Többletpont csak a második emelt szintű vizsgáért, illetve nyelvvizsgáért jár.

Bár egy legalább 60 százalékos eredményű emelt szintű idegen nyelvi érettségivel mindkét általános bemeneti követelményt - a középfokú nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségit - lehet teljesíteni, többletpontot ugyanabból a nyelvből nem kaphattok mindkettőért. A felvételi rendeletben az áll: amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Többletpontért ugyanakkor tehető ugyanabból a nyelvből nyelvvizsga - akár ugyanazon a szinten -, amelyből tett nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel az általános bemeneti követelményeket teljesítette a diák.

További szabály, hogy az emelt szintű érettségiért csak akkor kaphattok többletpontot, ha a vizsga alapján számítják az érettségi pontokat, tehát ha az adott tárgy a szakon kötelező vagy választható. Erről itt olvashatjátok a részleteket.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

"A kormányzat is tudja, hogy baj lehet" - a nyelvvizsga-követelmény enyhítését javasolja a HÖOK

Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.