Vigyázat: ugyanabból a nyelvből nem jár többletpont az érettségiért és a nyelvvizsgáért is

Mi a szabály, ha angolból tesztek emelt szintű érettségit és szereztek nyelvvizsgát is a többletpontokért?

  • Eduline

A 2020-as felsőoktatási felvételin már csak akkor lehet bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre, ha van egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsgátok és egy emelt szintű érettségitek. Többletpont csak a második emelt szintű vizsgáért, illetve nyelvvizsgáért jár.

Bár egy legalább 60 százalékos eredményű emelt szintű idegen nyelvi érettségivel mindkét általános bemeneti követelményt - a középfokú nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségit - lehet teljesíteni, többletpontot ugyanabból a nyelvből nem kaphattok mindkettőért. A felvételi rendeletben az áll: amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Többletpontért ugyanakkor tehető ugyanabból a nyelvből nyelvvizsga - akár ugyanazon a szinten -, amelyből tett nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel az általános bemeneti követelményeket teljesítette a diák.

További szabály, hogy az emelt szintű érettségiért csak akkor kaphattok többletpontot, ha a vizsga alapján számítják az érettségi pontokat, tehát ha az adott tárgy a szakon kötelező vagy választható. Erről itt olvashatjátok a részleteket.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

"A kormányzat is tudja, hogy baj lehet" - a nyelvvizsga-követelmény enyhítését javasolja a HÖOK

Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.