Vigyázat: ugyanabból a nyelvből nem jár többletpont az érettségiért és a nyelvvizsgáért is

Mi a szabály, ha angolból tesztek emelt szintű érettségit és szereztek nyelvvizsgát is a többletpontokért?

  • Eduline

A 2020-as felsőoktatási felvételin már csak akkor lehet bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre, ha van egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsgátok és egy emelt szintű érettségitek. Többletpont csak a második emelt szintű vizsgáért, illetve nyelvvizsgáért jár.

Bár egy legalább 60 százalékos eredményű emelt szintű idegen nyelvi érettségivel mindkét általános bemeneti követelményt - a középfokú nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségit - lehet teljesíteni, többletpontot ugyanabból a nyelvből nem kaphattok mindkettőért. A felvételi rendeletben az áll: amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Többletpontért ugyanakkor tehető ugyanabból a nyelvből nyelvvizsga - akár ugyanazon a szinten -, amelyből tett nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel az általános bemeneti követelményeket teljesítette a diák.

További szabály, hogy az emelt szintű érettségiért csak akkor kaphattok többletpontot, ha a vizsga alapján számítják az érettségi pontokat, tehát ha az adott tárgy a szakon kötelező vagy választható. Erről itt olvashatjátok a részleteket.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

"A kormányzat is tudja, hogy baj lehet" - a nyelvvizsga-követelmény enyhítését javasolja a HÖOK

Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.