A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
2020. január 1-jén lép hatályba a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása, amely alapján csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, akinek van legalább egy B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata, illetve legalább egy emelt szintű érettségije vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele.
A keresztféléves felvételin jelentkezőkre ez a szabály még nem vonatkozik, őket nyelvvizsga és - ha az adott szakon nem kötelező - emelt szintű érettségi nélkül is fel lehet venni a februárban induló képzésekre - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
A keresztféléves felvételi tájékoztató október közepén jelenik meg - ebben találjátok majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat. A jelentkezés október közepén indul, és november 15-ig tart. A ponthatárokat január második felében hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy bejutottatok-e az általatok megjelölt szakra.
A keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Alap-, osztatlan- és mesterképzésre, valamint felsőoktatási szakképzésekre lehet jelentkezni.
Azt, hogy hogyan deríthetitek ki, egy adott szakon kötelező-e az emelt szintű érettségi, és ha igen, miből, itt nézhetitek meg:
Így deríthetitek ki, hogy a kiszemelt szakon milyen tárgyakból fogadják el az emelt szintű érettségit
Mindenképpen az adott képzési terület, illetve szak választható érettségi vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát tennetek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
