A héten kezdődik az őszi érettségi: szintemelő és javító vizsgát tesznek a legtöbben

A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal pénteken megkezdődik a 2019/2020-as tanév őszi érettségi időszaka.

  • MTI

Az Oktatási Hivatal keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszer 31. vizsgaidőszakában 115 helyszínen 10 527-en adnak számot tudásukról.

Az érettségi vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 131 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az írásbeli vizsgákat október 11. és október 25., az emelt szintű szóbeliket november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják.

Négy ingyenes app, amivel gyakorolhattok az érettségire

Az őszi érettségire készültök, de már elegetek van a tankönyvekből, jegyzetekből és magolásból? Most ajánlunk négy olyan appot, ami sokat segíthet a történelem, matematika, angol és német érettségire való felkészülésben.

A diákok várhatóan több mint 12 100 vizsgát tesznek: mintegy 6950-et emelt, 5150-et pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 74, emelt szintűt pedig 49 tantárgyból tesznek.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 48, 23, illetve 15 százalék; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 9 százalék, illetve 4 százalék, a pótló vizsgáké 1 százalék.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna