A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal pénteken megkezdődik a 2019/2020-as tanév őszi érettségi időszaka.
Az Oktatási Hivatal keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszer 31. vizsgaidőszakában 115 helyszínen 10 527-en adnak számot tudásukról.
Az érettségi vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 131 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az írásbeli vizsgákat október 11. és október 25., az emelt szintű szóbeliket november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják.
Négy ingyenes app, amivel gyakorolhattok az érettségire
Az őszi érettségire készültök, de már elegetek van a tankönyvekből, jegyzetekből és magolásból? Most ajánlunk négy olyan appot, ami sokat segíthet a történelem, matematika, angol és német érettségire való felkészülésben.
A diákok várhatóan több mint 12 100 vizsgát tesznek: mintegy 6950-et emelt, 5150-et pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 74, emelt szintűt pedig 49 tantárgyból tesznek.
Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 48, 23, illetve 15 százalék; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 9 százalék, illetve 4 százalék, a pótló vizsgáké 1 százalék.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
