A héten kezdődik az őszi érettségi: szintemelő és javító vizsgát tesznek a legtöbben

A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal pénteken megkezdődik a 2019/2020-as tanév őszi érettségi időszaka.

  • MTI

Az Oktatási Hivatal keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszer 31. vizsgaidőszakában 115 helyszínen 10 527-en adnak számot tudásukról.

Az érettségi vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 131 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az írásbeli vizsgákat október 11. és október 25., az emelt szintű szóbeliket november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják.

Négy ingyenes app, amivel gyakorolhattok az érettségire

Az őszi érettségire készültök, de már elegetek van a tankönyvekből, jegyzetekből és magolásból? Most ajánlunk négy olyan appot, ami sokat segíthet a történelem, matematika, angol és német érettségire való felkészülésben.

A diákok várhatóan több mint 12 100 vizsgát tesznek: mintegy 6950-et emelt, 5150-et pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 74, emelt szintűt pedig 49 tantárgyból tesznek.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 48, 23, illetve 15 százalék; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 9 százalék, illetve 4 százalék, a pótló vizsgáké 1 százalék.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.