Így finomítana a HÖOK a 2020-as felvételi szabályokon? A két javaslat közül a kormánynak kell döntenie

Két javaslattal is könnyítene a 2020-as felvételi szigorú követelményein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) a 168 óra szerint.

  • Eduline

A kormány 2014-ben írta elő az emelt szintű érettségit és a kötelező nyelvvizsgát a diploma első lépcsőjeként. Palkovics László ezzel kapcsolatban azt mondja: a kormány valójában „hat évet adott a diákoknak a felkészülésre” - írja az oldal.

Azonban nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint komoly gond lehet a jövőre bevezetendő szabályozás, ugyanis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Ha ez a tendencia nem változik, ezrek szorulhatnak ki a felsőoktatásból.

A kormány azonban, ahogy arra Palkovics László már többször is utalt, nem valószínű, hogy enyhít a feltételeken: tudvalévő, hogy amire Orbán Viktor egyszer már rábólintott, azon nem szokása változtatni, még ilyen elképesztő számok esetén sem - írja a 168 óra. 

Komoly gond lehet a 2020-as felvételi szigorítás: idén a felvettek közel harmadának nincs nyelvvizsgája

Egyre közelebb a 2020-as felvételi szigorítás, mégis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.

Mindenesetre a hallgatói képviseletek tesznek egy kísérletet: javaslatuk oldana valamelyest a szigorú jogszabályi előírásokon. E szerint a nyelvvizsga hiánya nem lenne akadály a felsőoktatásba lépésnél, de az így felvett hallgatóknak vállalniuk kellene, hogy egy tanév (vagyis két szemeszter alatt) megszerzik a középfokú nyelvvizsgát. Ha ezt nem teszik meg, akkor – az elképzelések szerint – bukják a már elvégzett két szemesztert, és újra kell felvételizniük.

Van ugyanakkor egy másik, körvonalazódó elképzelés is, ami a szintén a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) köthető. AZ oldal információi szerint ugyanis a diákképviselet azt a javaslatot akarja tenni a kormánynak, hogy a diákhitelt terjesszék ki a középiskolásokra is.

Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre

Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.

Ha ez valóban így van, akkor a részleteken még sokat kell dolgozni, hiszen 18 év alatti fiatalokról lévén szó, mindenképpen szükség lenne valamiképpen a szülők kezességvállalására is. Tény, hogy az idei tanévkezdéstől „Nyelvtanulási hallgatói hitel” címen félmillió forint diákhitelt vehetnek fel azok a felsőoktatásban tanulók, akiknek a diploma megszerzéséhez még nyelvvizsgát kell szerezniük. Úgy tudjuk, ezt a konstrukciót bővítené a hallgatói képviselet a középiskolások felé.

Az ugrásszerűen megnövekedett kereslet miatt a magánórák ára igen borsos, szülők nagyrésze nem engedheti meg magának, hogy a gyermekét beírassa. Kérdés, hogy egy esetlegesen kiterjesztett hitelkonstrukcióval ki hogyan tud élni. Ez a megoldás azonban azt is sugallja: a köznevelés nem teljesíti azt a feladatát, hogy felkészítse a tanulót a felsőoktatási tanulmányokra. A két javaslat közül a kormánynak kell döntenie, de az oldal úgy véli, a Diákhitel kiterjesztésének nagyobb az esélye.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.