Két javaslattal is könnyítene a 2020-as felvételi szigorú követelményein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) a 168 óra szerint.
A kormány 2014-ben írta elő az emelt szintű érettségit és a kötelező nyelvvizsgát a diploma első lépcsőjeként. Palkovics László ezzel kapcsolatban azt mondja: a kormány valójában „hat évet adott a diákoknak a felkészülésre” - írja az oldal.
Azonban nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint komoly gond lehet a jövőre bevezetendő szabályozás, ugyanis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Ha ez a tendencia nem változik, ezrek szorulhatnak ki a felsőoktatásból.
A kormány azonban, ahogy arra Palkovics László már többször is utalt, nem valószínű, hogy enyhít a feltételeken: tudvalévő, hogy amire Orbán Viktor egyszer már rábólintott, azon nem szokása változtatni, még ilyen elképesztő számok esetén sem - írja a 168 óra.
Komoly gond lehet a 2020-as felvételi szigorítás: idén a felvettek közel harmadának nincs nyelvvizsgája
Egyre közelebb a 2020-as felvételi szigorítás, mégis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.
Mindenesetre a hallgatói képviseletek tesznek egy kísérletet: javaslatuk oldana valamelyest a szigorú jogszabályi előírásokon. E szerint a nyelvvizsga hiánya nem lenne akadály a felsőoktatásba lépésnél, de az így felvett hallgatóknak vállalniuk kellene, hogy egy tanév (vagyis két szemeszter alatt) megszerzik a középfokú nyelvvizsgát. Ha ezt nem teszik meg, akkor – az elképzelések szerint – bukják a már elvégzett két szemesztert, és újra kell felvételizniük.
Van ugyanakkor egy másik, körvonalazódó elképzelés is, ami a szintén a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) köthető. AZ oldal információi szerint ugyanis a diákképviselet azt a javaslatot akarja tenni a kormánynak, hogy a diákhitelt terjesszék ki a középiskolásokra is.
Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre
Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.
Ha ez valóban így van, akkor a részleteken még sokat kell dolgozni, hiszen 18 év alatti fiatalokról lévén szó, mindenképpen szükség lenne valamiképpen a szülők kezességvállalására is. Tény, hogy az idei tanévkezdéstől „Nyelvtanulási hallgatói hitel” címen félmillió forint diákhitelt vehetnek fel azok a felsőoktatásban tanulók, akiknek a diploma megszerzéséhez még nyelvvizsgát kell szerezniük. Úgy tudjuk, ezt a konstrukciót bővítené a hallgatói képviselet a középiskolások felé.
Az ugrásszerűen megnövekedett kereslet miatt a magánórák ára igen borsos, szülők nagyrésze nem engedheti meg magának, hogy a gyermekét beírassa. Kérdés, hogy egy esetlegesen kiterjesztett hitelkonstrukcióval ki hogyan tud élni. Ez a megoldás azonban azt is sugallja: a köznevelés nem teljesíti azt a feladatát, hogy felkészítse a tanulót a felsőoktatási tanulmányokra. A két javaslat közül a kormánynak kell döntenie, de az oldal úgy véli, a Diákhitel kiterjesztésének nagyobb az esélye.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
