Két javaslattal is könnyítene a 2020-as felvételi szigorú követelményein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) a 168 óra szerint.
A kormány 2014-ben írta elő az emelt szintű érettségit és a kötelező nyelvvizsgát a diploma első lépcsőjeként. Palkovics László ezzel kapcsolatban azt mondja: a kormány valójában „hat évet adott a diákoknak a felkészülésre” - írja az oldal.
Azonban nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint komoly gond lehet a jövőre bevezetendő szabályozás, ugyanis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Ha ez a tendencia nem változik, ezrek szorulhatnak ki a felsőoktatásból.
A kormány azonban, ahogy arra Palkovics László már többször is utalt, nem valószínű, hogy enyhít a feltételeken: tudvalévő, hogy amire Orbán Viktor egyszer már rábólintott, azon nem szokása változtatni, még ilyen elképesztő számok esetén sem - írja a 168 óra.
Komoly gond lehet a 2020-as felvételi szigorítás: idén a felvettek közel harmadának nincs nyelvvizsgája
Egyre közelebb a 2020-as felvételi szigorítás, mégis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.
Mindenesetre a hallgatói képviseletek tesznek egy kísérletet: javaslatuk oldana valamelyest a szigorú jogszabályi előírásokon. E szerint a nyelvvizsga hiánya nem lenne akadály a felsőoktatásba lépésnél, de az így felvett hallgatóknak vállalniuk kellene, hogy egy tanév (vagyis két szemeszter alatt) megszerzik a középfokú nyelvvizsgát. Ha ezt nem teszik meg, akkor – az elképzelések szerint – bukják a már elvégzett két szemesztert, és újra kell felvételizniük.
Van ugyanakkor egy másik, körvonalazódó elképzelés is, ami a szintén a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) köthető. AZ oldal információi szerint ugyanis a diákképviselet azt a javaslatot akarja tenni a kormánynak, hogy a diákhitelt terjesszék ki a középiskolásokra is.
Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre
Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.
Ha ez valóban így van, akkor a részleteken még sokat kell dolgozni, hiszen 18 év alatti fiatalokról lévén szó, mindenképpen szükség lenne valamiképpen a szülők kezességvállalására is. Tény, hogy az idei tanévkezdéstől „Nyelvtanulási hallgatói hitel” címen félmillió forint diákhitelt vehetnek fel azok a felsőoktatásban tanulók, akiknek a diploma megszerzéséhez még nyelvvizsgát kell szerezniük. Úgy tudjuk, ezt a konstrukciót bővítené a hallgatói képviselet a középiskolások felé.
Az ugrásszerűen megnövekedett kereslet miatt a magánórák ára igen borsos, szülők nagyrésze nem engedheti meg magának, hogy a gyermekét beírassa. Kérdés, hogy egy esetlegesen kiterjesztett hitelkonstrukcióval ki hogyan tud élni. Ez a megoldás azonban azt is sugallja: a köznevelés nem teljesíti azt a feladatát, hogy felkészítse a tanulót a felsőoktatási tanulmányokra. A két javaslat közül a kormánynak kell döntenie, de az oldal úgy véli, a Diákhitel kiterjesztésének nagyobb az esélye.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
