Milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai? Ez a szabály idén is érvényes

Augusztus 26-án hirdetik ki a 2019-es pótfelvételi ponthatárait, vagyis akkor derül ki, ki került be a megjelölt képzésre. De lehet-e már tudni valamit a várható ponthatárokról?

  • Eduline

Ha az adott önköltséges szakot már a 2019-es általános felvételin is meghirdettek, azon a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb annál, amit július 24-én húztak. Vagyis ha egy egyetem önköltséges képzésére például 290 ponttal lehetett bekerülni az általános felvételin, most is legalább ennyi pontra lesz szükség.

Ha a képzés eddig nem indult önköltséges formában, a ponthatárra csak az az egy alapszabály vonatkozik, mint ami az általános felvételin is érvényes: alap- és osztatlan szakokon nem lehet alacsonyabb 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésen 240 pontnál, mesterszakon 50 pontnál.

„Amennyiben a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vagy – elsősorban mesterképzésekben – felvételi vizsgát írnak elő, azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik, és közlik annak időpontját is. Az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek” – hívja fel a figyelmet a Felvi.hu.

A 2019-es pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.