Érettségi statisztikák: egyre jobbak az eredmények a természettudományos tárgyakból

Az összes természettudományos tárgyból jobbak az eredmények a 2019-es érettségin, mint a tavaly. A legjobb átlagok fizikából születtek – ebből a tárgyból a diákok közel 90 százaléka szerzett négyes vagy ötös érdemjegyet. De kémiából is hasonlóan szép eredményeket értek el a vizsgázók.

  • Tóth Alexandra

Ahogy arról korábban már beszámoltunk a 2019-es érettségi vizsgák 33 százaléka jelesre sikerült és az érdemjegyek mindössze egy százaléka lett elégtelen. Középszinten 3,61, emelt szinten pedig 4,61 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák átlaga – ami mindkét esetben néhány századdal jobb eredmény a tavalyinál.

Az előző évekhez hasonlóan idén is a biológiát választották a legtöbben a természettudományos tárgyak közül - derül ki az Oktatási Hivatal adataliból. Középszinten 5432 diák, emelten 4747 diák érettségizett ebből a tárgyból. Ahogy az az ábrán is jól látszik, emelt szinten folyamatosan javuló tendenciát mutatnak az eredmények, míg a középszinten érettségi osztályzatok átlaga gyakorlatilag stagnál.

A többi tárgyból is javultak az eredmények

Míg a 2018-as érettségin a középszintű biológia érettségi százalékátlaga 59,83 százalék, emelt szinten pedig 68,23 százalék volt, addig az idei évben az előbbin 60,06 százalékot, az utóbbin pedig 69,66 százalékot sikerült átlagosan elérni. Osztályzatok tekintetében a biológia vizsgák középszinten 3,61-es, emeltszinten 4,64-es átlaggal zárultak. A középszinten érettségizőknek több mint a fele szerzett ötös vagy négyes osztályzatot. Emelt szinten a vizsgázók közel 75 százalékának jeles eredménye született.

Bár kis mértékben, de a kémia érettségik is jobbak lettek, mint előző évben. Tavaly középszinten 4,04, emelt szinten 4,31 lett az osztályzatok átlaga. 2019-ben ez az eredmény a következő képen alakult: az előbbin 4,07-es, az utóbbin 4,34-es átlag született. Középszinten a vizsgázók közel 75 százaléka, emelt szinten pedig nagyjából 80 százalékuk ért el négyes vagy ötös osztályzatot.

Földrajzból idén a középszintű érettségik átlageredménye 3,51, az emelt szintűeké 4,59. Tavaly ezzel szemben 3,46-os és 4,54-es eredménnyel zártak az érettségizők. A 2019-es érettségin az elért százalékok átlaga középszinten 57,90, emelt szinten 69,77. Az előző évben ez a szám 57,09-es és 68,43-as százalék átlagok születtek. 

Fizikából a leglátványosabb a változás. Középszinten 3,23 századdal, emelt szinten pedig 2,27 századdal születtek jobb eredmények a tavalyihoz képest – középszinten 4,37-es átlagot, emelten 4,72-es átlagot értek el a vizsgázók. A középszintű fizika érettségizők 88,05 százaléka szerzett négyes vagy ötös osztályzatot, míg az emeltezők 92,56 százaléka ért el hasonlóan jó eredményeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter