Az összes természettudományos tárgyból jobbak az eredmények a 2019-es érettségin, mint a tavaly. A legjobb átlagok fizikából születtek – ebből a tárgyból a diákok közel 90 százaléka szerzett négyes vagy ötös érdemjegyet. De kémiából is hasonlóan szép eredményeket értek el a vizsgázók.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk a 2019-es érettségi vizsgák 33 százaléka jelesre sikerült és az érdemjegyek mindössze egy százaléka lett elégtelen. Középszinten 3,61, emelt szinten pedig 4,61 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák átlaga – ami mindkét esetben néhány századdal jobb eredmény a tavalyinál.
Az előző évekhez hasonlóan idén is a biológiát választották a legtöbben a természettudományos tárgyak közül - derül ki az Oktatási Hivatal adataliból. Középszinten 5432 diák, emelten 4747 diák érettségizett ebből a tárgyból. Ahogy az az ábrán is jól látszik, emelt szinten folyamatosan javuló tendenciát mutatnak az eredmények, míg a középszinten érettségi osztályzatok átlaga gyakorlatilag stagnál.
A többi tárgyból is javultak az eredmények
Míg a 2018-as érettségin a középszintű biológia érettségi százalékátlaga 59,83 százalék, emelt szinten pedig 68,23 százalék volt, addig az idei évben az előbbin 60,06 százalékot, az utóbbin pedig 69,66 százalékot sikerült átlagosan elérni. Osztályzatok tekintetében a biológia vizsgák középszinten 3,61-es, emeltszinten 4,64-es átlaggal zárultak. A középszinten érettségizőknek több mint a fele szerzett ötös vagy négyes osztályzatot. Emelt szinten a vizsgázók közel 75 százalékának jeles eredménye született.
Bár kis mértékben, de a kémia érettségik is jobbak lettek, mint előző évben. Tavaly középszinten 4,04, emelt szinten 4,31 lett az osztályzatok átlaga. 2019-ben ez az eredmény a következő képen alakult: az előbbin 4,07-es, az utóbbin 4,34-es átlag született. Középszinten a vizsgázók közel 75 százaléka, emelt szinten pedig nagyjából 80 százalékuk ért el négyes vagy ötös osztályzatot.
Földrajzból idén a középszintű érettségik átlageredménye 3,51, az emelt szintűeké 4,59. Tavaly ezzel szemben 3,46-os és 4,54-es eredménnyel zártak az érettségizők. A 2019-es érettségin az elért százalékok átlaga középszinten 57,90, emelt szinten 69,77. Az előző évben ez a szám 57,09-es és 68,43-as százalék átlagok születtek.
Fizikából a leglátványosabb a változás. Középszinten 3,23 századdal, emelt szinten pedig 2,27 századdal születtek jobb eredmények a tavalyihoz képest – középszinten 4,37-es átlagot, emelten 4,72-es átlagot értek el a vizsgázók. A középszintű fizika érettségizők 88,05 százaléka szerzett négyes vagy ötös osztályzatot, míg az emeltezők 92,56 százaléka ért el hasonlóan jó eredményeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
