Az összes természettudományos tárgyból jobbak az eredmények a 2019-es érettségin, mint a tavaly. A legjobb átlagok fizikából születtek – ebből a tárgyból a diákok közel 90 százaléka szerzett négyes vagy ötös érdemjegyet. De kémiából is hasonlóan szép eredményeket értek el a vizsgázók.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk a 2019-es érettségi vizsgák 33 százaléka jelesre sikerült és az érdemjegyek mindössze egy százaléka lett elégtelen. Középszinten 3,61, emelt szinten pedig 4,61 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák átlaga – ami mindkét esetben néhány századdal jobb eredmény a tavalyinál.
Az előző évekhez hasonlóan idén is a biológiát választották a legtöbben a természettudományos tárgyak közül - derül ki az Oktatási Hivatal adataliból. Középszinten 5432 diák, emelten 4747 diák érettségizett ebből a tárgyból. Ahogy az az ábrán is jól látszik, emelt szinten folyamatosan javuló tendenciát mutatnak az eredmények, míg a középszinten érettségi osztályzatok átlaga gyakorlatilag stagnál.
A többi tárgyból is javultak az eredmények
Míg a 2018-as érettségin a középszintű biológia érettségi százalékátlaga 59,83 százalék, emelt szinten pedig 68,23 százalék volt, addig az idei évben az előbbin 60,06 százalékot, az utóbbin pedig 69,66 százalékot sikerült átlagosan elérni. Osztályzatok tekintetében a biológia vizsgák középszinten 3,61-es, emeltszinten 4,64-es átlaggal zárultak. A középszinten érettségizőknek több mint a fele szerzett ötös vagy négyes osztályzatot. Emelt szinten a vizsgázók közel 75 százalékának jeles eredménye született.
Bár kis mértékben, de a kémia érettségik is jobbak lettek, mint előző évben. Tavaly középszinten 4,04, emelt szinten 4,31 lett az osztályzatok átlaga. 2019-ben ez az eredmény a következő képen alakult: az előbbin 4,07-es, az utóbbin 4,34-es átlag született. Középszinten a vizsgázók közel 75 százaléka, emelt szinten pedig nagyjából 80 százalékuk ért el négyes vagy ötös osztályzatot.
Földrajzból idén a középszintű érettségik átlageredménye 3,51, az emelt szintűeké 4,59. Tavaly ezzel szemben 3,46-os és 4,54-es eredménnyel zártak az érettségizők. A 2019-es érettségin az elért százalékok átlaga középszinten 57,90, emelt szinten 69,77. Az előző évben ez a szám 57,09-es és 68,43-as százalék átlagok születtek.
Fizikából a leglátványosabb a változás. Középszinten 3,23 századdal, emelt szinten pedig 2,27 századdal születtek jobb eredmények a tavalyihoz képest – középszinten 4,37-es átlagot, emelten 4,72-es átlagot értek el a vizsgázók. A középszintű fizika érettségizők 88,05 százaléka szerzett négyes vagy ötös osztályzatot, míg az emeltezők 92,56 százaléka ért el hasonlóan jó eredményeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
