Leendő egyetemisták, figyelem! Akkor sem kell aggódnotok, ha önköltséges formában kezditek az évet

Érdemes már az első félévben figyelni a tanulmányi eredményeitekre, ugyanis több százezer vagy akár több millió forintot is megspórolhattok az egyetemi éveitek alatt, ha ügyeltek az átlagotokra – ha jól teljesítetek átsorolhatnak benneteket állami ösztöndíjas formára. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Fontos tudni, attól, hogy önköltséges képzésre nyertetek felvételt, ez nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Vagyis, van lehetőségetek arra, hogy két lezárt félév után átkerüljetek állami ösztöndíjas képzésre. Mutatjuk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnetek.

Minden tanév végén van lehetőségetek arra, hogy leadjátok az átsorolási kérelmet. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Vagyis, ha jó az átlagotok, illetve van olyan államis szaktársatok, aki otthagyja a képzést vagy elveszti az ösztöndíjas helyét, akkor esélyesek vagytok az átsorolásra.

Fontos időpontok, amelyeket minden gólyának tudnia kell

A sikeres felvételi után a következő lépés (természetesen a gólyatáborok után) a beiratkozás. Mutatjuk, hogy az egyetemen mikor lesznek a beiratkozások - ebben a cikkben néhány fővárosi egyetem infóit találjátok meg.

Rossz hír azonban, hogy ellenkező irányba is történhet átsorolás. Vagyis, ha államilag támogatott képzésen tanultok és az utolsó két – aktív – félévetekben

  • átlagosan nem szereztetek legalább 18 kreditet,
  • vagy nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot,
  • esetleg visszavonták az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatotokat, illetve már felhasználtátok az összes rendelkezésetekre álló állami féléveteket, akkor elbukhatjátok az állami ösztöndíjas helyeteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.