Ezek voltak a legnépszerűbb szakok az Eszterházy Károly Egyetemen

Négy campuson összesen 2579 elsőéves kezdheti meg tanulmányait szeptemberben, ez nyolcszázalékos emelkedés – olvasható az Eszterházy Károly Egyetem oldalán.

  • Eduline

1197 hallgató nappali tagozaton, 1382 jelentkező levelező tagozaton tanulhat. A hallgatók nagy része, 85 százaléka magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vehet részt. A leendő hallgatók kétharmada, 1683 fő alapképzésen tanulhat, míg a mesterfokozatot nyújtó szakokon közel ötszázan folytathatják tanulmányaikat. A bölcsész közismereti tanárszakok nappali tagozaton, a természettudományi tanárszakok viszont inkább levelező tagozaton voltak keresettek. A kétéves felsőoktatási szakképzésekre 412 hallgató került be – írják.

A legtöbben, 1794-en Egerben tanulhatnak, 449 hallgató tanul majd Gyöngyösön, 196-an Jászberényben és 140-en Sárospatakon. A legnagyobb számban a Pedagógiai Karra és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra iratkozhatnak be szeptemberben.

A gyöngyösi székhelyű Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karon 112 hallgató kezdheti meg tanulmányait három campuson. Szőlész-borász képzésben 44 hallgató tanulhat majd az egri, a mátrai és a tokaji borvidéken: 22-en Egerben, 11-11 fő Sárospatakon és Gyöngyösön alapképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre iratkozhat be.

A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon a Vizuális Művészeti Intézet alap- és mesterszakjai voltak a legkeresettebbek. Képalkotás alapszakon 89-en tanulhatnak, közülük 58-an mozgóképkultúra és média szakirányon. Tervezőgrafika alapszakra 42 fő nyert felvételt. Az idén először meghirdetett grafikusművész osztatlan, mesterfokozatot nyújtó művészeti képzésre 16 fő iratkozhat be szeptemberben. A karon népszerű az anglisztika alapszak is: 55 fő nyert felvételt az egyetemre, 42 fő nappali tagozatra, 13 jelentkező levelező képzésre. A karon összesen 394 jelentkező tanulhat, többségük nappali tagozaton.

Idén is nagyon keresettek voltak a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó alapszakok. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra Egerben és Gyöngyösön 722 hallgató jutott be. Míg Egerben a nappali tagozatos alapképzések, addig Gyöngyösön a levelező képzések voltak a keresettebbek.

Itt a lista: erre a 15 szakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin

Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.

A Pedagógiai Kar 742 elsőéves kétharmada levelezős hallgató lesz. Az idei évben a gyógypedagógia alapszakra 260 hallgató jutott be, 55-en Jászberényben, 32-en Sárospatakon fognak tanulni. A csecsemő és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szak Egerben nappali tagozaton, míg Jászberényben és Sárospatakon jellemzően levelező tagozaton volt keresett.

A Természettudományi Karon 609 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az idei évben is az informatikai és a sporttudományi képzési területhez tartozó szakokra jutottak be a legtöbben. Programtervező informatikus szakon összesen 214-en tanulhatnak, Egerben 168-an, de a képzés felsőoktatási szakképzés formában Gyöngyösön és Sárospatakon is elindul. A sporttudományi alapszakokra 168-an kerültek be: a legtöbben a sport- és rekreációszervezés szakon tanulnak majd, további 79 hallgató testnevelőtanár szakkal társított osztatlan tanári szakpárt kezdhet el, míg edző szakon – négy sportágban – 56 fő tanulhat majd nappali és levelező tagozaton.

A legmagasabb pontszámokat az osztatlan tanárképzésre jelentkezettek érték el, néhány szakpárra 440 vagy 470 pontszámmal kerültek be hallgatók – az intézmény hozzáteszi: a decemberi miniszteri határozat szerint tanárszakon 305 pont is elég lehetett volna az állami ösztöndíjas felvételhez.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.