Ezek voltak a legnépszerűbb szakok az Eszterházy Károly Egyetemen

Négy campuson összesen 2579 elsőéves kezdheti meg tanulmányait szeptemberben, ez nyolcszázalékos emelkedés – olvasható az Eszterházy Károly Egyetem oldalán.

  • Eduline

1197 hallgató nappali tagozaton, 1382 jelentkező levelező tagozaton tanulhat. A hallgatók nagy része, 85 százaléka magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vehet részt. A leendő hallgatók kétharmada, 1683 fő alapképzésen tanulhat, míg a mesterfokozatot nyújtó szakokon közel ötszázan folytathatják tanulmányaikat. A bölcsész közismereti tanárszakok nappali tagozaton, a természettudományi tanárszakok viszont inkább levelező tagozaton voltak keresettek. A kétéves felsőoktatási szakképzésekre 412 hallgató került be – írják.

A legtöbben, 1794-en Egerben tanulhatnak, 449 hallgató tanul majd Gyöngyösön, 196-an Jászberényben és 140-en Sárospatakon. A legnagyobb számban a Pedagógiai Karra és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra iratkozhatnak be szeptemberben.

A gyöngyösi székhelyű Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karon 112 hallgató kezdheti meg tanulmányait három campuson. Szőlész-borász képzésben 44 hallgató tanulhat majd az egri, a mátrai és a tokaji borvidéken: 22-en Egerben, 11-11 fő Sárospatakon és Gyöngyösön alapképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre iratkozhat be.

A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon a Vizuális Művészeti Intézet alap- és mesterszakjai voltak a legkeresettebbek. Képalkotás alapszakon 89-en tanulhatnak, közülük 58-an mozgóképkultúra és média szakirányon. Tervezőgrafika alapszakra 42 fő nyert felvételt. Az idén először meghirdetett grafikusművész osztatlan, mesterfokozatot nyújtó művészeti képzésre 16 fő iratkozhat be szeptemberben. A karon népszerű az anglisztika alapszak is: 55 fő nyert felvételt az egyetemre, 42 fő nappali tagozatra, 13 jelentkező levelező képzésre. A karon összesen 394 jelentkező tanulhat, többségük nappali tagozaton.

Idén is nagyon keresettek voltak a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó alapszakok. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra Egerben és Gyöngyösön 722 hallgató jutott be. Míg Egerben a nappali tagozatos alapképzések, addig Gyöngyösön a levelező képzések voltak a keresettebbek.

Itt a lista: erre a 15 szakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin

Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.

A Pedagógiai Kar 742 elsőéves kétharmada levelezős hallgató lesz. Az idei évben a gyógypedagógia alapszakra 260 hallgató jutott be, 55-en Jászberényben, 32-en Sárospatakon fognak tanulni. A csecsemő és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szak Egerben nappali tagozaton, míg Jászberényben és Sárospatakon jellemzően levelező tagozaton volt keresett.

A Természettudományi Karon 609 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az idei évben is az informatikai és a sporttudományi képzési területhez tartozó szakokra jutottak be a legtöbben. Programtervező informatikus szakon összesen 214-en tanulhatnak, Egerben 168-an, de a képzés felsőoktatási szakképzés formában Gyöngyösön és Sárospatakon is elindul. A sporttudományi alapszakokra 168-an kerültek be: a legtöbben a sport- és rekreációszervezés szakon tanulnak majd, további 79 hallgató testnevelőtanár szakkal társított osztatlan tanári szakpárt kezdhet el, míg edző szakon – négy sportágban – 56 fő tanulhat majd nappali és levelező tagozaton.

A legmagasabb pontszámokat az osztatlan tanárképzésre jelentkezettek érték el, néhány szakpárra 440 vagy 470 pontszámmal kerültek be hallgatók – az intézmény hozzáteszi: a decemberi miniszteri határozat szerint tanárszakon 305 pont is elég lehetett volna az állami ösztöndíjas felvételhez.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.