Ápolás és betegellátás, orvosi, jog: ezek voltak a legnépszerűbb szakok a pécsi egyetemen

A Pécsi Tudományegyetemre (PTE) 5186, a tavalyinál csaknem hat százalékkal több új hallgatót vettek fel az idén az általános felvételin.

  • MTI

Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.

Az új hallgatók 61 százaléka valamelyik alapképzésen kezdheti meg tanulmányait, az osztatlan és mesterképzéseken 17, illetve 14 százalékuk, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 8 százalékuk fog tanulni.

Az állami ösztöndíjas helyek népszerűsége továbbra is töretlen: a felvettek több mint 81 százaléka a támogatott szakokon kezdheti meg tanulmányait. A jelentkezők idén is a nappali munkarendet preferálták: 72 százalékuk teljes idős képzésen tanulhat majd ősztől - írták.

A PTE közlése szerint a képzések között továbbra is a legnépszerűbbek közé tartozik az ápolás és betegellátás, az általános orvos, a jogász és a pszichológia szak, de sokan érdeklődtek az osztatlan tanári szakok, valamint a mérnökinformatikus, a fogorvos, a gazdálkodási és menedzsment szakok iránt is.

Itt a lista: erre a 15 szakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin

Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.

A legtöbb - mintegy 650 - hallgató az ápolás és betegellátás alapszak különböző szakirányaira érkezik, az általános orvos osztatlan és a pszichológia és a gazdálkodási és menedzsment alapszakokon több mint 200-200, a jogász osztatlan képzésen közel 200, a mérnökinformatikus alapszakon 170, míg az osztatlan tanári szakokon közel 250 hallgató kezdheti meg tanulmányait.

A legmagasabb ponthatárok a germanisztika (német nemzetiségi) (490) a kommunikáció és médiatudomány (461), a nemzetközi tanulmányok (458), a jogász (460), a pszichológia (436) szakon, és az osztatlan tanári szakokon (461) voltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.