Öt fontos kérdés az idei pótfelvételiről: szabályok és határidők egy helyen

Még nincs minden veszve. Ha valakit nem vettek fel az általa megjelölt szakok egyikére sem, akkor még pótfelvételivel bekerülhet a felsőoktatásba. Utánajártunk, mik a legfontosabb szabályok.

  • Eduline

Ki (nem) jelentkezhet pótfelvételivel egyetemre?

A pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, inkább újra nekifutnának a felvételinek.

Ugyanúgy lehetek állami ösztöndíjas, ha pótfelvételivel kerülök be egy egyetemre?

A pótfelvételin nincsen állami ösztöndíjas hely, csak önköltséges formában hirdetnek meg képzéseket az egyetemek és főiskolák (előző években csak néhány kivétel volt).

Hétfőn indul a 2019-es pótfelvételi, augusztus 7-ig lehet jelentkezni

Augusztus 7-ig lehet jelentkezni az idei pótfelvételire, a ponthatárokat augusztus 26-án hozzák majd nyilvánosságra.

Mikor van a pótfelvételi ponthatárhúzása?

A jelentkezési és a hitelesítési határidő augusztus 7-e lesz. A ponthatárhúzás pedig várhatóan idén augusztus 26-án lesz.

Hány szakot jelölhetek meg a pótfelvételi eljárás során?

Mindössze egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakját jelölhetitek meg.

Hol kell/lehet jelentkezni?

Kizárólag az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni pótfelvételivel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.