Hatéves rekordot döntött a Miskolci Egyetemen: közel 2500-an jutottak be a felvételin

Hatéves rekordot döntött a Miskolci Egyetemre (ME) 2019-ben felvettek száma, megközelítve a 2500-at.

  • MTI

A felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön közölte, a felvett hallgatók száma a tavalyihoz képest több mint 5 százalékkal emelkedett. Az egyetem karaira 2019-ben összesen 5381-en jelentkeztek, közülük ezidáig 2432-en nyertek felvételt, ami a jelentkezők 45 százaléka. A tavalyi 1776-hoz képest idén 1899 fiatal lesz állami ösztöndíjas, ami a felvett hallgatók 78 százaléka.

A közleményben kitértek arra, hogy továbbra is nagyon sokan vannak meggyőződve az ME-n szerzett diploma munkaerőpiaci értékéről, amit az a tény is alátámaszt, hogy tavalyhoz hasonlóan most is meghaladja a félezret az önköltséges képzésre felvettek száma.

Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára

Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.

Az egyetem közölte: a régió tudásközpontjaként továbbra is küldetésének tekinti, hogy kiválasztott képzéseit az arra igényt bejelentő észak-magyarországi településeken "házhoz vigye". A 2019-2020-as tanévben ennek megfelelően folytatódnak a kihelyezett képzések Ózdon és Sátoraljaújhelyen.

Ózdon a gépészmérnöki és informatikai kar mérnökinformatikus szakja indul újra, Sátoraljaújhelyen pedig az egészségügyi kar ápolás és betegellátás, valamint egészségügyi gondozás és prevenció szakján lesznek elsőéves hallgatók. A felvételi eljárás során felkínált szakok döntő többségét az egyetem a pótfelvételi eljárásban is meghirdeti.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.