Több mint 112 ezer felvételizőre várnak feszült pillanatok ma este: este nyolckor kihirdetik a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait. De hogyan húzzák meg a ponthatárokat, és mit jelent, ha egy szakon extrém magas a limit?
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, az adott szak kapacitása (vagyis hogy maximum hány hallgató kezdhet a képzésen) és a felvételizők pontszáma. Nagyon leegyszerűsítve: minél több és minél jobb érettségi eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár.
A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre. Például az Óbudai Egyetem államilag finanszírozott, nappali tagozatos, angol nyelvű mérnökinformatikus szakjára tavaly 193-an jelentkeztek, közülük 34 hallgatót vettek fel, a szakra utolsóként besorolt diák/diákok pontszáma pedig 360 volt, így ez lett a 2018-as ponthatár ezen a képzésen.
És ha egy szakra kevesebben jelentkeznek, mint ahány hallgatót – elvileg – felvehetne az adott egyetem vagy főiskola? Két dolog történhet: vagy minden olyan hallgató bekerül a képzésre, aki a minimumponthatárt (ez az alap- és osztatlan szakokon idén is 280 pont) eléri, és minden szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga) teljesített. A ponthatár ebben az esetben is az utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
Ám a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy is dönthetnek, hogy nem használják ki egy-egy szak teljes kapacitását, vagyis hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, amelynél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
Ez a tíz legnépszerűbb alapszak a 2019-es felvételin: tarol a gazdálkodási és menedzsment
Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus - ez a 2019-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 112 034-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.
Mit jelent, ha egy szakon extrém magas a ponthatár?
Nem sokat, bár kétségtelenül érdekes részlete a felvételi eredményekről szóló cikkeknek, hogy melyik egyetemen-főiskolán, és melyik szakon húzták az adott év legmagasabb ponthatárát. Tavaly az ELTE német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanár szakon született a legmagasabb ponthatár, ott 500 pontra volt szükség ahhoz, hogy valaki állami ösztöndíjasként kezdhesse el a képzést. Ennél több pontot akkor sem lehetett volna gyűjteni, ha valaki három emelt szintű érettségit és több nyelvvizsgát tett volna.
Ám még mielőtt a nemzetiségi német-latin szakpárra pályázók megijednének (és ugyanezt tanácsoljuk azoknak is, akik szintén extrém magas tavalyi ponthatárokat találnak reménybeli szakjuk mellett), érdemes megnézni, hányan jelentkeztek és jutottak be az adott szakra. Ha csak egy-két diák, akkor az 500-hoz közelítő ponthatár mindössze annyit jelez, hogy a képzésre felvett hallgatók kifejezetten jó eredményeket szereztek az érettségin, több nyelvvizsgával, esetleg tanulmányi vagy sporteredményekkel vágtak neki a felvételinek. Ez történt a 2018-as csúcstartóval, az ELTE szakjával is: mindössze egy felvételiző jelentkezett, így az ő pontszáma lett a végleges ponthatár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
