Megvannak a 2019-es érettségi statisztikák: a vizsgák egyharmada ötös lett

A matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi.

  • MTI

A vizsgák 33 százaléka jelesre sikerült és az érdemjegyek mindössze egy százaléka lett elégtelen. Középszinten 3,61, emelt szinten pedig 4,61 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák átlageredménye, néhány századdal mindkét átlag jobb a tavalyinál. 

Ami a tantárgyakat illeti, a középszintű matematikavizsgák átlaga 3 lett, ami gyengébb az elmúlt három év teljesítményénél. Magyar nyelv és irodalomból 3,77, történelemből 3,57-es átlag született középszinten, angolból 3,95-ös, németből 3,6-os átlagot értek el a vizsgázók. A középszintű fizikavizsgák 4,37-es átlaggal zárultak, a kémiaérettségi 4,07-es átlaga szintén előrelépés, akárcsak az informatikából elért 4,19 - írja a pénteki Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatokra hivatkozva. 

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.

Az idei tavaszi vizsgaidőszakban 109 ezer 854-en érettségiztek, legtöbben gimnáziumban és szakgimnáziumban. 

Azok az érettségizők, akik egyetemre vagy főiskolára készülnek, jövő szerdán tudhatják meg, hogy sikerült-e bejutniuk a felsőoktatásba, ekkor állapítják meg a szeptemberben induló képzések ponthatárait.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.