Ennyien kerültek be tavaly természettudományi képzésekre: ponthatárok és statisztikák

Természettudományi képzésre felvételiztetek? Mutatjuk, hogyan alakultak a tavalyi ponthatárok, és hogy hány sikeres felvételivel zárult a 2018-as időszak.

  • Eduline

Összesen 4997-en jelentkeztek valamely természettudományi képzésre a 2019-es felvételin. Közülük 2657-en első helyet, 4783-an pedig állami szakot jelöltek a jelentkezési lapon. A Felvi statisztikái alapján megnéztük, hány diákot vettek fel tavaly, mi volt a ponthatár, és hányan jelentkeztek idén.

A legnépszerűbb természettudományi képzés a biológia, amelyre közel kétezren jelentkeztek tavaly, ugyanakkor a felvettek száma nem érte el az ezret sem. A ponthatárok a minimumponthatár közelében maradtak 2018-ban, de egyes egyetemenken előfordultak jócskán kiugró pontszámok is.

Szak neveFelvettek száma (2018)Ponthatár (2018)Jelentkezők száma (2019)
biológia718ELTE: 338, NYE: 2901764
kémia200SZTE: 283, PE: 282605
matematika226BME: 396, DE: 286491
fizika204DE - 284, ELTE: 356456
földrajz200ME: 284, PTE: 284391
földtudományi131PTE: 283, ELTE: 290292
környezettan47ELTE: 290, SZTE: 286258

A ponthatárok egyetemenként egészen eltérőek lehetnek a kapacitásszám és a jelentkezők függvényében, e szerint alakulnak majd az idei ponthatárhúzáskor is. Erre jó példa van a táblázatban a tavalyi ponthatárok esetében matematikából: több mint száz pont eltéréssel lehetett bekerülni a Debreceni Egyetemre és a BME-re.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A tíz legnépszerűbb műszaki képzés: ponthatárok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb műszaki képzéseken? És hányan jelentkeztek idén?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.