Felvételi 2019: mire számíthatnak a legnépszerűbb szakokra jelentkezők?

Jó hír, hogy több szakon is alacsonyabb az idei előzetes ponthatár, mint tavaly. De mint jelent ez az egyes egyetemeknél?

  • Eduline

Habár a meghirdetett előzetes ponthatárok egységesek a szakokra vonatkozóan - a felvételizőknek mégis az egyetemként meghirdetett ponthatár fog számítani, ez pedig igencsak eltérő lehet intézményenként.

A legnépszerűbb képzések esetében a következő pontokkal számolhattok néhány egyetemnél a tavalyi pontok alapján:

KépzésIntézmény és ponthatár (2018)Előzetes ponthatár (2019)
gazdálkodási és menedzsment BCE: 444, BGE:428400
mérnökinformatikusBME:395, DE:300 -
ápolás és betegellátás PTE:280, SE:320 -
óvodapedagógus EJF: 294, ELTE:298 -
jogászELTE:460, KRE:474440
pszichológiaPPKE:435, ELTE:445435
gépészmérnöki BME:365, DE:280 -
kereskedelem és marketing DE:432, BCE:442400
gyógypedagógiaSE:319, ELTE:393 310
turizmus-vendéglátásPE:446, ME:417400

A korábbi 428-as ponthatárt többek között a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az emberi erőforrások esetében is levitték 400-ra. De a jogászképzés előzetes ponthatára 460-ról 440-re, a kommunikáció- és médiatudomány ponthatára pedig 455-ről 440-re csökkent - így várhatóan ezeken a szakokon a végleges ponthatár is csökkenni fog, kérdés, hogy melyik egyetemen és mennyivel.

Felvételi pontszámok: itt nézhetitek meg, hány pontotok van eddig összesen

Már csak egy hónap van hátra a tavaszi ügyintézési időszakból. De hol nézhetitek meg, hogy hány pontotok van eddig összesen? Itt a válasz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.