Ha egy felvételiző valamelyik idegen nyelvből emelt szinten érettségizik, és a vizsga eredménye legalább 60 százalékos lesz, kipipálta mind a két – 2020-tól érvényes – felvételi feltételt. Legalábbis ez derül ki abból a pontszámítási útmutatóból, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumából érkező válaszok alapján a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) jelentetett meg oldalán.
„Ha valaki elmegy érettségizni emelt szinten német nyelvből (és másból nem tesz emelt szintű érettségit és nincsen nyelvvizsgája egyetlen nyelvből sem), és a német emelt érettségije legalább 60%-os lesz, akkor teljesíti-e a 423/2012-es Kormányrendelet 23.§ (3) pontjában rögzített felvételi feltételeket?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti Pedagóguskar.
Arról a feltételről van szó, amely a 2020-as felsőoktatási felvételitől lesz érvényes – vagyis hogy csak az kerülhet be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy B2-es nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségit be tud mutatni.
A minisztériumi válasz alapján az a diák, aki egy idegen nyelvből tesz egy (legalább 60 százalékos) emelt szintű érettségit, mind a két feltételnek megfelel, vagyis kipipálja mind a B2-es nyelvvizsgára, mind az emelt szintű érettségire vonatkozó feltételt. A legalább 60 százalékos emelt szintű érettségi ugyanis középfokú (B2-es) nyelvvizsgának számít.
Fontos: a felvételi feltételeket tartalmazó kormányrendeletből egyelőre ezek a részletek nem olvashatók ki, egészen biztosat akkor fogunk tudni, amikor a jogszabályt is módosítják majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
