Felvételi kisokos: ilyenek a pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseken

Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a felvételizők, akik valamelyik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályai lazábbak, háromféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal:

1. a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy

2. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

3. az érettségi pontok kétszerezésével.

Mindig a jelentkező számára legelőnyösebb számítási módot kell választani - az így kapott pontszámhoz lehet hozzáadni a pluszpontokat.

Fontos, hogy felsőoktatási szakképzésre csak azok kerülhetnek be, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot és elérik a 2019. július 24-ei felvételi ponthatárt.

Felvételi 2019: hol lesz a minimumnál magasabb ponthatár?

Melyik szakokon emelkedhetnek a ponthatárok a jogszabályi minimumpontnál magasabbra? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.