Felvételi szabályok: milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat?

A legtöbb alap- és osztatlan szakon nincsenek felvételi vizsgák, ám az általános szabály alól is van néhány kivétel.

  • Eduline

A legtöbb képzés esetében a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye alapján számítják, azonban vannak kivételek.

Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények gyakorlati vizsgát szerveztenk:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

Milyen a pontszámítási rendszer a gyakorlati vizsgákon?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – maximum 200 pontot szerezhettek. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.

Egy vagy két gyakorlati vizsga van a közismereti, kétszakos osztatlan tanárképzés egyes – művészeti jellegű – szakpárjain is. Amennyiben az egyik szakon emelt szintű érettségi alapján számolják ki a felvételi összpontszámot, azért többletpontot kaphattok. Más jogcímen ezeken a szakpárokon többletpontot nem kaphattok - írja a felvételi tájékoztató.

Fontos, hogy a gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A tervezett vizsgaidőpontokat ebben a táblázatban megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.