Felvételi 2019: minden, amit a sorrendmódosításról tudni kell

Meddig, és hányszor lehet a jelentkezési sorrenden módosítani? Mikor nem érdemes változtatni a meglévő sorrenden? Minden fontos információ egy helyen.

  • Eduline

Mielőtt belekezdenétek, fontos tudni, hogy a jelentkezési sorrendeteken csak egyetlen alakalommal módosíthattok, legkésőbb 2019. július 10-ig. Ekkor a jelentkezéskor megadott képzések elbírálási sorrendjén lehet változtatni, vagyis új képzést nem tudtok felvenni a listára. Kivételnek számít azonban a jelentkezési határidőig megjelölt valamely szak másik – még meg nem jelölt – finanszírozási formájának jelentkezési sorrendbe történő felvétele - írja a Felvi.

Mikor érdemes változtatni a sorrenden?

Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével akkor érdemes élni, ha valamilyen okból megváltozott a preferencia-sorrendetek. Abban az esetben viszont nem szükséges változtatni, ha valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, ugyanis ekkor a sikertelen vizsga miatt egyébként sem nyertek felvételt az adott szakra, függetlenül attól, hogy azt hányadik helyen jelöltétek meg. Szintén nincs értelme sorrendet módosítani akkor, ha egy képzéssel kapcsolatban meggondoltátok magatokat és egyáltalán nem szeretnétek oda jelentkezni, ezért a lista végére helyeznétek. Ilyen esetben érdemesebb a jelentkezési hely visszavonását választani – ez ugyanis nem számít sorrendmódosításnak, arra ettől függetlenül van lehetőség.

Felvételizők, figyelem! Ezért érdemes minden nap megnézni az e-mailjeiteket

Miért fontos, hogy a felvételizők rendszeresen megnézzék a jelentkezéskor megadott e-mail címüket? Mutatjuk.

Mire szükséges még ügyelni?

Fontos, hogy a jelentkezési hely visszavonása – kizárása – a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során befizetett kiegészítő eljárási díj összegét (amennyiben van) nem csökkenti, a már befizetett kiegészítő eljárási díj vissza nem igényelhető.

Arra is érdemes figyelni, hogy ha visszavonjátok valamely jelentkezési helyeteket, azt a későbbiekben nem tudjátok újra aktiválni, visszaállítani. Illetve a visszavont jelentkezés helyett sincs lehetőség új jelentkezési hely megjelölésére.

Azt sem szabad elfelejtenetek, hogy amennyiben többféle jelentkezési helyet érintő kérelmet is szeretnétek benyújtani – például szeretnétek felvenni a listára a korábban meg nem jelölt finanszírozási formát, valamint sorrendet is módosítanátok –, akkor figyelembe kell vennetek, hogy ezeket egyszerre nem tudjátok megtenni. Egyes kérelmek elbírálásának, feldolgozásának az ideje 24-48 óra. Ezért szükséges a módosításokra vonatkozó kérelmeket időben rögzítenetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.