Informatikaérettségi középszinten: pontszámítási szabályok és szóbeli értékelése

Hogyan értékelik az írásbeli feladatsorát és milyen lesz a középszintű informatikaérettségi szóbeli vizsgája? Itt vannak a legfontosabb információk és szabályok egy helyen.

  • Eduline

A diákok a gyakorlati vizsgán - ahogy azt megszokhatták - egy adatbázis-kezelési feladatot is kaptak, az egy posta ügyfeleiről szól. A középszintű informatikaérettségi gyakorlati vizsgája 180 perces volt, a feladatok megoldásával a diákok maximum 120 pontot gyűjthettek.

A feladatsorban szövegszerkesztési, prezentáció-, grafika- és weblapkészítési, táblázatkezelési és adatbázis-kezelési feladatok is szerepeltek.

Hogyan értékelik a feladatsort?

A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli és az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik - írja az Oktatási Hivatal. A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:

  • Szövegszerkesztésre 40 pontot,
  • Prezentáció, grafika, weblapkészítésre 30 pontot
  • Táblázatkezelésre szintén 30 pontot
  • Adatbázis-kezelésre pedig 20 pontot kaphatnak a viszgázók.

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal - teszi hozzá a hivatalos vizsgaleírás. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg.

Milyen a szóbeli vizsga?

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességeteket tárja fel. A tételt önállóan kell kifejtenetek, közbekérdezni pedig csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indultatok el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadtatok. Amikor befejeztétek a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli viszgát a következő szempontok alapján értékelik: logikai felépítésért 6 pontot kaphattok (ezen belül értékelik a jó időbeosztást; a lényeg kiemelését és a követhető gondolatmenet). A kifejezőkészségre, szaknyelv használatára 6 pontot szerezhettek a tartalomra pedig 12 pont (ezen belül azt figyelik,  a feleletetek mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vagy vannak-e benne tárgyi tévedések, rossz magyarázatok). Végül a kommunikatív készség 6 pontot ér (azaz lehet-e a témában vezetni; ha elakadatok, megértitek-e, amit kérdez a bizottság; lehete a témáról tartalmas párbeszédet folytatni veletek).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.