Milyen volt a középszintű németérettségi olvasott szöveg értését és íráskészséget mérő feladatsora, valamint a nyelvhelyességi rész? Erről kérdeztük a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatóját.
A témaválasztás minden feladatnál megfelelt a 18 évesek korosztályának – mondta az Eduline-nak dr. Germán Györgyi, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatója, hozzátéve: a középszintű németérettségi feladatai a B1-es szintnek megfelelők voltak. „Akik jó eredménnyel oldották meg az írásbelit, és felsőfokú intézményben szeretnének továbbtanulni, azok számára ez jó alapot jelenthet ahhoz, hogy a B2-es nyelvvizsgára fel tudjanak készülni” – tette hozzá.
„Ezek a feladattípusok fordulnak elő a legtöbb nyelvvizsgán is, mindegyik készségterületen megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását” – magyarázta dr. Germán Györgyi, aki kitért arra is, hogy az utolsó, íráskészséget mérő rész két feladata (az elsőnél egy e-mailt kellett írni egy síiskolának, a másodiknál pedig egy hozzászólást kellett fogalmazni a fiatalok médiafogyasztási szokásairól) is életszerű volt, a két téma megfelelt a vizsgázók korosztályának.
17 ezren érettségiznek ma németből
Középszinten 972 helyszínen 14 764, emelt szinten 59 helyszínen 2326 vizsgázó tesz érettségit német nyelvből az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.
A diákoknak az első feladatot 80-100, a másodikat 100-120 szó terjedelemben kellett megoldani, ez megfelelő terjedelem volt mind az e-mailnél, mind az internetes hozzászólásnál. A második feladat témájával kapcsolatban sok mindenre ki lehetett volna térni, de a hozzászólás önmagában kis terjedelmű műfaj – magyarázta, hozzátéve: az íráskészség részre kapott 60 perc elegendő lehetett azok számára, akik készültek a németérettségire, egy e-mail és egy komment megírásával a való életben sem fognak több időt tölteni.
A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
