"Ezek a feladattípusok megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását"

Milyen volt a középszintű németérettségi olvasott szöveg értését és íráskészséget mérő feladatsora, valamint a nyelvhelyességi rész? Erről kérdeztük a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatóját.

  • Eduline

A témaválasztás minden feladatnál megfelelt a 18 évesek korosztályának – mondta az Eduline-nak dr. Germán Györgyi, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatója, hozzátéve: a középszintű németérettségi feladatai a B1-es szintnek megfelelők voltak. „Akik jó eredménnyel oldották meg az írásbelit, és felsőfokú intézményben szeretnének továbbtanulni, azok számára ez jó alapot jelenthet ahhoz, hogy a B2-es nyelvvizsgára fel tudjanak készülni” – tette hozzá.

„Ezek a feladattípusok fordulnak elő a legtöbb nyelvvizsgán is, mindegyik készségterületen megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását” – magyarázta dr. Germán Györgyi, aki kitért arra is, hogy az utolsó, íráskészséget mérő rész két feladata (az elsőnél egy e-mailt kellett írni egy síiskolának, a másodiknál pedig egy hozzászólást kellett fogalmazni a fiatalok médiafogyasztási szokásairól) is életszerű volt, a két téma megfelelt a vizsgázók korosztályának.

17 ezren érettségiznek ma németből

Középszinten 972 helyszínen 14 764, emelt szinten 59 helyszínen 2326 vizsgázó tesz érettségit német nyelvből az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.

A diákoknak az első feladatot 80-100, a másodikat 100-120 szó terjedelemben kellett megoldani, ez megfelelő terjedelem volt mind az e-mailnél, mind az internetes hozzászólásnál. A második feladat témájával kapcsolatban sok mindenre ki lehetett volna térni, de a hozzászólás önmagában kis terjedelmű műfaj – magyarázta, hozzátéve: az íráskészség részre kapott 60 perc elegendő lehetett azok számára, akik készültek a németérettségire, egy e-mail és egy komment megírásával a való életben sem fognak több időt tölteni.

A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.