"Ezek a feladattípusok megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását"

Milyen volt a középszintű németérettségi olvasott szöveg értését és íráskészséget mérő feladatsora, valamint a nyelvhelyességi rész? Erről kérdeztük a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatóját.

  • Eduline

A témaválasztás minden feladatnál megfelelt a 18 évesek korosztályának – mondta az Eduline-nak dr. Germán Györgyi, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatója, hozzátéve: a középszintű németérettségi feladatai a B1-es szintnek megfelelők voltak. „Akik jó eredménnyel oldották meg az írásbelit, és felsőfokú intézményben szeretnének továbbtanulni, azok számára ez jó alapot jelenthet ahhoz, hogy a B2-es nyelvvizsgára fel tudjanak készülni” – tette hozzá.

„Ezek a feladattípusok fordulnak elő a legtöbb nyelvvizsgán is, mindegyik készségterületen megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását” – magyarázta dr. Germán Györgyi, aki kitért arra is, hogy az utolsó, íráskészséget mérő rész két feladata (az elsőnél egy e-mailt kellett írni egy síiskolának, a másodiknál pedig egy hozzászólást kellett fogalmazni a fiatalok médiafogyasztási szokásairól) is életszerű volt, a két téma megfelelt a vizsgázók korosztályának.

17 ezren érettségiznek ma németből

Középszinten 972 helyszínen 14 764, emelt szinten 59 helyszínen 2326 vizsgázó tesz érettségit német nyelvből az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.

A diákoknak az első feladatot 80-100, a másodikat 100-120 szó terjedelemben kellett megoldani, ez megfelelő terjedelem volt mind az e-mailnél, mind az internetes hozzászólásnál. A második feladat témájával kapcsolatban sok mindenre ki lehetett volna térni, de a hozzászólás önmagában kis terjedelmű műfaj – magyarázta, hozzátéve: az íráskészség részre kapott 60 perc elegendő lehetett azok számára, akik készültek a németérettségire, egy e-mail és egy komment megírásával a való életben sem fognak több időt tölteni.

A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.