"Ezek a feladattípusok megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását"

Milyen volt a középszintű németérettségi olvasott szöveg értését és íráskészséget mérő feladatsora, valamint a nyelvhelyességi rész? Erről kérdeztük a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatóját.

  • Eduline

A témaválasztás minden feladatnál megfelelt a 18 évesek korosztályának – mondta az Eduline-nak dr. Germán Györgyi, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatója, hozzátéve: a középszintű németérettségi feladatai a B1-es szintnek megfelelők voltak. „Akik jó eredménnyel oldották meg az írásbelit, és felsőfokú intézményben szeretnének továbbtanulni, azok számára ez jó alapot jelenthet ahhoz, hogy a B2-es nyelvvizsgára fel tudjanak készülni” – tette hozzá.

„Ezek a feladattípusok fordulnak elő a legtöbb nyelvvizsgán is, mindegyik készségterületen megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását” – magyarázta dr. Germán Györgyi, aki kitért arra is, hogy az utolsó, íráskészséget mérő rész két feladata (az elsőnél egy e-mailt kellett írni egy síiskolának, a másodiknál pedig egy hozzászólást kellett fogalmazni a fiatalok médiafogyasztási szokásairól) is életszerű volt, a két téma megfelelt a vizsgázók korosztályának.

17 ezren érettségiznek ma németből

Középszinten 972 helyszínen 14 764, emelt szinten 59 helyszínen 2326 vizsgázó tesz érettségit német nyelvből az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.

A diákoknak az első feladatot 80-100, a másodikat 100-120 szó terjedelemben kellett megoldani, ez megfelelő terjedelem volt mind az e-mailnél, mind az internetes hozzászólásnál. A második feladat témájával kapcsolatban sok mindenre ki lehetett volna térni, de a hozzászólás önmagában kis terjedelmű műfaj – magyarázta, hozzátéve: az íráskészség részre kapott 60 perc elegendő lehetett azok számára, akik készültek a németérettségire, egy e-mail és egy komment megírásával a való életben sem fognak több időt tölteni.

A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.