Így kellett kidolgozni a történelemérettségi második rövid esszéjét: sztálini propaganda

Itt nézhetitek meg a középszintű töriérettségi második rövid esszéjének megoldási javaslatát.

  • Eduline

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

14. A sztálini propaganda és ideológiai háttere

A Szovjetunióban az 1920-as évek végétől Sztálin totalitárius diktatúrát alakított ki. Az egyszemélyi hatalomgyakorlás, az erőszakszervezetek visszaélései, a szabadságjogok hiánya mellett a sztálini rendszer fontos jellemzője volt a kommunista eszme kizárólagossága, az ateizmus és a materializmus elvének egyoldalú terjesztése. A kulturális élet a filmgyártástól a színházi előadásokig az újságok és a könyvek kiadásán át, teljes ellenőrzés alatt működött: a rendszer kritikusait üldözte és terrorizálta, a támogatókat jutalmazta. A művészeknek a szocialista realizmus szellemében kellett alkotniuk, ábrázolva a szocializmus építését, az elkötelezettséget és az erőt, amit a munkásosztály képviselői kifejtenek (metróépítő munkás). A képen is látható, hogy a nők ábrázolásában a művészek a társadalmi egyenlőséget jelenítik meg, általában idealizált formában. Ezek az alkotásokra jellemző a precíz, pontos ábrázolás, a szépség megjelenítése, de ez is csak a propaganda egyik eszköze. A propaganda célja a rendszer népszerűsítése, idealizálása és a vezér személyi kultuszának erősítése. A sztálini propaganda révén a történelmet meghamisították, a tényeket elferdítették. A politikai oktatásokon azt hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióban jobban élnek, mint a kapitalista országokban és megszűnt a kizsákmányolás, az emberek pedig boldogan dolgoznak az ideális társadalom, a kommunizmus felépítésén.

2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.