Hogyan kellett kidolgozni a középszintű történelemérettségi második hosszú esszéjét? Íme a szaktanár által kidolgozott megoldási javaslat.
Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs
Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások
16. A trianoni béke gazdasági és népességre vonatkozó következményei:
A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. jún. 4.) szerves részét képezte a versailles-i békerendszernek. A békét Simonyi Semadam Sándor kormánya írta alá, majd lemondott. A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. A történelmi Magyarország területe 282 ezer km2-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re, lakossága 18 millió főről 7,6 millió főre csökkent. Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédos országokhoz. Etnikailag az új ország szinte homogén arculatot mutatott: a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak (1920), 97%-a magyarul beszélt. A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült. A kialakuló gazdasági-társadalmi válság azonban hosszú időre meghatározta hazánk sorsát. Magyarország nyersanyagbázisa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, kőolaj és az infrastruktúra (vasút, közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. Az Osztrák-Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt: a gépgyártás 82%-a megmaradt, a vasérctermelésnek azonban csak a 11%-a.
Foglalkoztatási gondok keletkeztek: a gazdaság már nem volt képes felszívni a falusi munkaerőt, az áttelepülők (főleg értelmiségiek, tisztviselők) lakás és állás nélkül maradtak, növelve a hajléktalanok számát. Az elcsatolt területekről áttelepülők a pályaudvarokon, vagonlakásokban laktak lehetetlen körülmények között. Mintegy 300.000 áttelepülő magyarról kellett gondoskodni, az amúgy is lakáshiánnyal küzdő országnak. A vagonlakók ellátását szinte ellehetetlenítette a szénhiány, amivel az ország 1918 óta folyamatosan küszködött. A városi lakosság felajánlásai, hozzájárulásai és segítsége nélkül még szörnyűbb lett volna a helyzet. A gazdasági helyzetet nehezítette a katonai megszállás, a nemzeti vagyon elrablása (csehek, románok, szerbek) és a Kisantant gazdasági blokádja és a hazánkra rótt jóvátétel is. A megmaradt városok jelentős része az ország peremére szorult, elvágták őket gazdasági hátterüktől (Miskolc, Szeged), megszűnt az egységes Kárpát-medencére szabott piac és a közlekedés Budapest centrikus lett.
A kormányon lévő politikai vezetés (Horthy kormányzó és az általa kinevezett kormányok) és az ellenzék sem tudta elfogadni a trianoni békét. A különbség abban mutatkozott közöttük, hogy a kormányon lévő keresztény-nemzeti pártok a Szent Istváni birodalmat akarták visszaszerezni, míg a liberális-szociáldemokrata ellenzék az etnikai határok elve (Wilson) alapján vizsgálta volna felül a békét. Az állandó felülvizsgálat szándéka (revízió) tovább rontotta a szomszédos országokkal meglévő rossz viszonyt (Kisantant). Történelmi, kulturális, gazdasági, etnikai és földrajzi érvekre hivatkozva folyamatossá vált a revíziós propaganda, mely nem vette figyelembe a realitásokat: minden területet (nem magyarok lakta területeket is) visszakövetelt. A Horthy-korszak a sérült nemzettudat sajátos ellensúlyozására törekedett. A közvélemény számára szintén elfogadhatatlan volt a béke, ami egy máig feldolgozatlan traumát okozott. Magyarországon gyászoltak az emberek, az újságok gyászkeretes cikkeket jelentettek meg, olyan pályázatok jelentek meg, amik a magyar nép reakcióját közvetítik a politika felé. Új jelmondatok és imák születtek. Az egyik ilyen jelmondat: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”.
2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
