Itt a töriérettségi nem hivatalos megoldása: első hosszú esszé Szent Istvánról

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

15. Szent István egyházszervező tevékenysége

A Kárpát-medencében letelepedett magyar törzsek vezetője Géza fejedelem (972-997) még pogány isteneknek áldozott, de már felvette a keresztény hitet is, fiát Vajkot pedig megkeresztelte (István) és a német területekről érkező keresztény papok által neveltette. A neveltetés során Adalbert prágai püspök és társai megtanították a tudományokra és a latin nyelvre is a trónörököst. Istvánnal szemben hatalmi igényekkel lépett föl Koppány, aki a pogány értékrendet képviselte és a keleti kereszténységgel állt kapcsolatban. István utóddá jelölésével Géza a Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendet, a primogenitúrát és a nyugati kereszténységet választja. Ebben az időben a Kárpát-medence a nyugati és a keleti kereszténység határterületén helyezkedett el. Hogy Koppány harca esélytelen legyen, arról Géza gondoskodott: a somogyi területeken jelölte ki szálláshelyét és körbevette fejedelmi erősségekkel. Koppány legyőzésével István kezébe került a fejedelmi hatalom. István II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1000-ben megkoronázták Esztergomban. Az ifjú király a hatalma  megszilárdításáért további harcokat vívott (az erdélyi Gyula és Ajtony legyőzése), így az egész Kárpát-medence urává vált. A legyőzött törzsfők, nemzetségfők földjeinek nagy része közvetlenül az ő kezébe került. Az egyházszervező tevékenységének célja a királyi hatalom megerősítése az egyház támogatásával, illetve a keresztény Európához kötődés a nép megmaradása érdekében. Tevékenysége során 10 püspökséget alapított (esztergomi és a kalocsai érsekséget, a veszprémi, pécsi, csanádi, győri, egri, váci, bihari és gyulafehérvári) közülük először Esztergom érseki rangot kapott, amivel megakadályozta, hogy  magyar egyház német érsek fennhatósága alá kerüljön. Az egyházszervezet megerősítése érdekében földeket adományozott, illetve törvényeket hozott a hit megerősítésére (10 falu építsen egy templomot, vasárnaponként kötelező a templomba járás, kivéve akik a tüzet őrzik, törvényszegőket megbünteti életkor szerint, figyelni kell az istentisztelet alatt). Az egyház működésének biztosítása érdekében bevezette a tizedet: a termény egytizedét be kell szolgáltatni az egyház számára. A magyar társadalom ekkor átmenetet képzett a törzsi-nemzetiségi és a feudális között, István célja pedig a feudális társadalmi rend megszilárdítása, amelyben fontos szerepet tölt be a katolikus egyház. A magyar katolikus egyház felépítése: élén az esztergomi érsek, majd a püspökök, akik az egyházmegyék élén állnak, alattuk az esperesek, majd a plébánosok. Emellett káptalanokat is alapított, amelyek hiteles helyekként is működtek, illetve a szerzetesek letelepedését is támogatta: újabb bencések érkeztek, akik már Pannonhalmán és Pécsváradon alapítottak kolostoraikat. Uralkodásának végére sikerült elterjesztenie és elfogadtatnia a kereszténységet, azokat pedig akik a pogány hit mellett álltak, keményen megbüntette (Vazul).

Az egyházszervező tevékenység révén a magyar király biztosította külpolitikai függetlenségét, belpolitikailag pedig megerősítette hatalmát, hiszen legyőzte vetélytársait és a keresztény hitet követő új hatalmi elitet emelt fel, amelynek segítségével utódjai is biztosítani tudták az ország függetlenségét, illetve a keresztény törvények szerinti működését.

2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!