Ilyen lesz a szóbeli érettségi történelemből: feladatok és értékelés

Hány pontot lehet szerezni a történelem szóbelin? Milyen témakörök fordulhatnak elő? Minden infó egy helyen.

  • Eduline

Itt vannak a középszintű történelemérettségi megoldási javaslatai

A szóbeli történelemérettségin közép-, és emelt szinten is 50 pontot lehet szerezni. Mind a két szinten használható a felkészüléshez és a tételkifejtéshez kronológiát nem tartalmazó történelem atlasz, amit a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A tétel kidolgozásakor készíthettek vázlatot, amit a felelet során is használhattokk. A tételt önállóan kell kifejteni, vagyis a szaktanár csakis akkor kérdezhet közbe, ha elakadtatok, vagy rossz irányba indultatok el. Ebben az esetben segítő kérdést kaphattok, amennyiben az a felelési időbe még belefér. Középszinten 15 perc, emelt szinten pedig 20 perc áll a rendelkezésetekre.

A tételek között lehet olyan, ami csak egy-egy kisebb korszak történelmi problémájának a részletezőbb bemutatására fókuszál, de előfordulhat több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatását igénylő feladat is. A tételsornak 60 %-ban a magyar, kb. 40 %-ban pedig az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia. Az összes feladatnak kb. 50 %-ban az 1849-től napjainkig terjedő időszakra kell vonatkoznia.

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

Hogyan történik az értékelés?

A problémaközpontú tételkifejtést az értékelési útmutató alapján, közép- és emelt szinten is a következők szerint pontozzák:

- A feladat megértése 4 pont

- Tájékozódás térben és időben 6 pont

- Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 10 pont

- Ismeretszerzés, források használata 12 pont

- Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 18 pont

Így jön össze a korábbiakban már említett 50 pont. Viszont, ha a feladatmegértés 0 pont, akkor a további szempontok sem értékelhetők, vagyis az egész felelet 0 pontot ér.

Indul a 2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.