Ilyen lesz a szóbeli érettségi történelemből: feladatok és értékelés

Hány pontot lehet szerezni a történelem szóbelin? Milyen témakörök fordulhatnak elő? Minden infó egy helyen.

  • Eduline

Itt vannak a középszintű történelemérettségi megoldási javaslatai

A szóbeli történelemérettségin közép-, és emelt szinten is 50 pontot lehet szerezni. Mind a két szinten használható a felkészüléshez és a tételkifejtéshez kronológiát nem tartalmazó történelem atlasz, amit a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A tétel kidolgozásakor készíthettek vázlatot, amit a felelet során is használhattokk. A tételt önállóan kell kifejteni, vagyis a szaktanár csakis akkor kérdezhet közbe, ha elakadtatok, vagy rossz irányba indultatok el. Ebben az esetben segítő kérdést kaphattok, amennyiben az a felelési időbe még belefér. Középszinten 15 perc, emelt szinten pedig 20 perc áll a rendelkezésetekre.

A tételek között lehet olyan, ami csak egy-egy kisebb korszak történelmi problémájának a részletezőbb bemutatására fókuszál, de előfordulhat több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatását igénylő feladat is. A tételsornak 60 %-ban a magyar, kb. 40 %-ban pedig az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia. Az összes feladatnak kb. 50 %-ban az 1849-től napjainkig terjedő időszakra kell vonatkoznia.

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

Hogyan történik az értékelés?

A problémaközpontú tételkifejtést az értékelési útmutató alapján, közép- és emelt szinten is a következők szerint pontozzák:

- A feladat megértése 4 pont

- Tájékozódás térben és időben 6 pont

- Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 10 pont

- Ismeretszerzés, források használata 12 pont

- Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 18 pont

Így jön össze a korábbiakban már említett 50 pont. Viszont, ha a feladatmegértés 0 pont, akkor a további szempontok sem értékelhetők, vagyis az egész felelet 0 pontot ér.

Indul a 2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.