Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Milyen témakörökkel találkozhatnak a diákok a töriérettségiben? Hogyan épül fel a feladatsor, és milyenek a pontozási szabályok? Minden tudnivalót összegyűjtöttünk.
Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs
Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások
Mennyi ideje lesz vizsgázóknak középszinten?
A középszintű töriérettségi megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére, és összesen 100 pontot érhetnek el – 50 pontot az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, és 50 pontot a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásával.
A diákok az érettségire kapott három órát tetszés szerint oszthatják be, és a feladatok sorrendjén is tetszőlegesen változtathatnak.
Mi lesz az első részben?
Ez egy egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatsor. A feladatokban valamilyen forrást – szöveget, képet, diagrammot – kell elemezniük és értelmezniük a vizsgázóknak. Ez a feladatsor 12 feladatból áll, de egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.
Milyen atlaszokat lehet használni a holnapi töriérettségin?
Ez az első érettségi szezon, ahol a diákok már nem használhatják a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszokat. De akkor mit lehet használni? Itt a lista.
Milyen feladatok lehetnek még?
A szöveges feladatok kronológiai alapján két szakaszra bonthatók – az ókortól 1849-ig, valamint 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenetek a válaszokat. Itt is minden feladatnál van forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.), amely segít a feltett kérdés megválaszolásában.
A történelem feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázóknak ezek közül kell kettőt választaniuk – az egyiknek az egyetemes történelemre vonatkozó feladatnak, a másiknak pedig a magyar történelemre vonatkozó feladatnak kell lennie. A választást az érettségizőknek a feladatlapon kell jelölniük.
A rövidebb kifejtős feladatot kb. 100-130 szóban kell megírni, a hosszabbat pedig 210-260 szó terjedelemben kell megoldani.
Milyen témakörök lesznek?
Az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás alapján a következő témakörökre kell számítani a középszintű vizsgán:
„Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. A feladatsor egészében az alábbi arányok érvényesülnek:
Milyen atlaszt lehet használni?
Az írásbelin kronológiát nem tartalmazó történelmi atlaszt lehet használni, amiről a diákoknak saját maguknak kell gondoskodni. Ezen kívül helyesírási szótárt is használhatnak, amit az intézmény biztosít a vizsgázók számára.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.