Túl nehéznek tartják a mai matekérettségit, petíciót indítottak

Pár óra alatt több mint hatezren írták alá azt a petíciót, amelyet érettségizők indítottak, szerintük ugyanis a mai középszintű matekérettségi nehézsége meghaladta a középszintet, ezért a ponthatárok csökkentését kérik.

  • Eduline

Update: Reagált az Oktatási Hivatal a matekérettségis petícióra: nem lesz változtatás

Ahogy arról korábban beszámoltunk, sok érettségiző túlságosan nehéznek találta a középszintű matekérettségi második, hosszabb feladatokból álló részét. Az Eduline-olvasók közül többen azt írták, míg az első rész „gyanúsan könnyű volt”, gyorsan meg lehetett válaszolni a kérdéseket, magas pontszámot lehetett elérni.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Az emelt szintű matekérettségi javítókulcsát pedig innen tölthetitek le.

A második – hosszú, összetett feladatokból álló – részt azonban sokan kifejezetten nehéznek tartották. Petíció is indult, amelyet néhány óra alatt több ezren aláírtak, ebben azt kérik, hogy a matekérettségi nehézsége miatt vigyék lentebb a ponthatárokat.

Igaz, a felsőoktatási felvételin nem az érdemjegyek, hanem az érettségin elért százalékok számítanak.

A matekérettségi összes feladatának megoldása egy helyen

Elképzelhető, hogy az ötletet a német diákok akciója adta. Németországban tüntetnek a végzősök a nehéz matekérettségi miatt, a tiltakozás egy online petícióval indult, amelyben a diákok azt kérték, hogy az írásbeli érettségi értékelését igazítsák a feladatok nehézségéhez - erről az Index számolt be kedd délelőtt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.