Megkezdődtek az írásbeli vizsgák, vannak, akik már ma is érettségiznek

A nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal már megkezdődtek az írásbeli érettségik pénteken.

  • MTI

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint középszinten horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 6, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hat helyszínen 194, román nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 53, szerb nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 61 vizsgázó tesz írásbelit.

Emelt szinten horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 39, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hét helyszínen 174, szerb nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 2, míg szlovák nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 30 vizsgázó érettségizik.

Nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból az írásbeli vizsga mindkét szinten 240 percig tart. Középszinten a vizsgázók két feladatlapot oldanak meg. Az első feladatlap egy szövegértési feladatsort és egy választható szövegalkotási feladatot (érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás) kell megoldaniuk, míg a második feladatlapon két műértelmező szövegalkotási feladatból kell egyet választaniuk és megoldaniuk. 

Emelt szinten az írásbeli vizsga egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és két különböző (egy műértelmező és egy reflektáló) szövegalkotási feladatból áll. A diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján javítják és értékelik.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.