Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
2016-ban még csak két középiskola – a Városmajori Gimnázium és a Gödöllői Református Líceum – vett részt a KézenFogva Ballagunk kezdeményezésben, a programot az első évben a diákok és az alapítvány munkatársainak közös felvetései, a ballagók ötletei, javaslatai formálták. Az akciónak nevet is kölcsönző KézenFogva Alapítványnál már korábban gondolkodtak azon, hogy szeretnének indítani egy adománygyűjtő akciót, de ehhez a középiskolások nyitottsága is kellett. „Két szál szerencsés találkozása a KézenFogva Ballagunk program” – mondta az Eduline-nak Pordán Ákos, az alapítvány ügyvezetője.
„A kezdeményezés azért lett sikeres, mert nem kértük, hogy bárki többet költsön, mint amennyit egyébként is virágokra, ajándékokra szánt. A szülők, rokonok, ismerősök a meg nem vásárolt virágok árával támogatják a fogyatékos fiatalokat a www.kezenfogvaballagunk.hu adományozói felületen keresztül” – tette hozzá.
Az alapítvány 1993 óta működik, munkájukkal a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait szeretnék megkönnyíteni, a fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak több családsegítő programot és szolgáltatást kínálnak – például jogsegélyszolgálatot, családterápiát, információs szolgáltatást (Infobázist), amelynek a segítségével egymásra tudnak találni egy adott térségben élő családok és a szolgáltató szervezetek.
Szemléletformáló programokat – kamionos roadshow-kat, osztályfőnöki órákat – is szerveznek, a KézenFogva Ballagunk adományaiból pedig olyan felkészítő tréningeket finanszíroznak, amelyekkel a fogyatékossággal élő fiatalok munkába állását segítik.
Van, ahol már hagyomány, hogy "kézenfogva ballagnak"
Több intézményben már-már hagyomány, hogy a végzősök „kézenfogva ballagnak” – az alapítvány ezeket a középiskolákat minden évben felkeresi, ha tehetik, személyesen mennek el egy-egy osztályfőnöki órára, így találkoznak a végzősökkel. Bármelyik iskola csatlakozhat az akcióhoz, az alapítványnál minden újonnan bekapcsolódó intézménynek örülnek.
„Többnyire osztályszinten döntenek a csatlakozásról a ballagók, de idén is van olyan ballagó diák, aki önállóan keresett meg minket, mert a nővére két évvel korábban kézenfogva ballagott, ő már akkor elhatározta, hogy ő is így ballag, amikor elérkezik az idő. Tehát arra is van példa és lehetőség, hogy egyénileg csatlakozzon egy-egy diák” – mondta Pordán Ákos.
Ebben az évben is bámulatos felajánlást tesznek a ballagó középiskolások
Eddig tizenhárom középiskola csatlakozott a Kézenfogva ballagunk nevű kezdeményezéshez - a végzősök azt kérik rokonaiktól és barátaiktól, hogy a ballagásukra ne vigyenek virágot, ajándékot vagy plüssállatokat, az arra szánt összeget inkább jótékony célra fordítsák, támogassák a megváltozott munkaképességű embereket támogató Kézenfogva Alapítványt.
A diákok a pénzadományokon túl is tudják segíteni a szervezet működését. Vannak olyan volt középiskolások, akik még mindig visszajárnak osztályfőnöki órát tartani a programról az éppen végzős osztályoknak. Az alapítvány társadalmi érzékenyítő programjaiba is bekapcsolódhatnak a fiatalok, „és mindenki segíthet az elfogadással, segítségnyújtással”.
Hárommillió forintot gyűjtöttek a ballagók
Tavaly valamivel több mint hárommillió forintnyi adomány gyűlt össze, ebből a támogatásból egy iskolai osztálynyi - fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű - fiatalnak tudott megfelelő munkahelyet találni az alapítvány.
„Tavaly tavasszal, pont a ballagások környékén jelentkezett például egy autista fiatal ikerpár, akik számára a szülők lebetegedése miatt lett sürgős a megfelelő munkahely megtalálása. Az elméleti képzést követően gyorsan megtaláltuk nekik a megfelelő gyakorlati helyet egy étteremben, ahol sikerült a mentorprogram segítségével beilleszkedniük, elfogadták őket az ott dolgozó kollégák. Mindezt a beérkezett adományokból tudtuk finanszírozni” – mesélte Pordán Ákos, kiemelve: a fogyatékossággal élő fiataloknak a munkahely sokkal többet jelent, mint pénzszerzési lehetőséget, „emberi kapcsolatokról, egy közösséghez való tartozásról és az önálló élet lehetőségéről is szól a program”.
