Már elindul az idei tavaszi ügyintézési időszak. De milyen dolga lesz a felvételizőknek? Összeszedtünk minden hasznos infót a arról, mire kell figyelnetek, hol nézhetitek meg a pontszámaitokat és mikor érdemes kihasználni a sorrendmódosítást.
Hiánypótlás és sorrendmódosítás
A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatait (pl. felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló iratok) 2019. július 10-ig pótolhatjátok. Illetve szükség esetén július 10-ig egyetlen alkalommal módosítható a jelentkezési helyek sorrendje is.
Ha szeretnétek megváltoztatni a sorrendeteket, az eljárás során egyetlen alkalommal van lehetőségetek módosítani a jelentkezéskor megadott képzéseken. Ennek során csak a jelentkezéskor megadott szakok elbírálási sorrendjén lehet változtatni, új képzés rögzítésére nincs mód.
De mikor érdemes módosítani? A sorrendmódosításról bővebben itt olvashattok.
Ezeket a feltételeket kell teljesíteni, hogy többletpontot érjen az emelt szintű érettségi
Nem mindenkinek jelent automatikusan plusz pontot az emelt szintű érettségi. De mikor jár 50 többletpont érte? Fontos infók a pontszámításhoz.
Pontszámok
A Jelentkezések és pontszámok menüpontban megnézhetitek az egyes jelentkezési helyeken számított felvételi összpontszámaitokat és annak részleteit is.
Fontos, hogy ha pótoltok egy hiányzó dokumentumot és ez hatással van az összpontszámra, a változás csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban. Érdemes tehát az ügyintézési időszakban többször is megnézni az E-felvételi felületére, hogy az aktuális értéket láthassátok.
Minden fontos adat egy helyen
Szükség esetén a megadott adatok is az e-ügyintézési funkciók segítségével egyszerűen javíthatók. A jelentkezői státuszlapon pedig egyben, összegezve láthatók a fenti adatok és az aktuális pontszámok.
A státuszlap a Hivatalos iratok menüpontban nézhető meg, és az eljárás során folyamatosan elérhető, lementhető, illetve kinyomtatható - írja a Felvi.
Szintén az E-felvételi felületén ellenőrizhető a már benyújtott dokumentumok feldolgozottsága, a feldolgozás eredménye, valamint megtekinthetők az egyes dokumentumképek is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
