Friss adatok arról, hányan jelentkeztek a legnépszerűbb képzésekre. Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.
A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen. A jelentkezési adatok alapján elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 2,7 képzésre jelentkeztek - írja a Felvi.
Melyek a legnépszerűbb képzések?
Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2019-ben összesen 10348-an jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7100-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 7426 jelentkezővel, a harmadik a mérnökinformatikus 6500-zal.
Az ápolás és betegellátás alapképzést is sokan választották, egészen pontosan 5619-en, közülük 5435-en állami támogatással szereznének diplomát. Az ápolást a turizmus-vendéglátás képzés követi 5582 jelentkezővel, a hatodik legtöbb diákot vonzó alapképzés pedig a gépészmérnöki 5229 felvételizővel.
A top tízbe az óvodapedagógus (4802 jelentkező), a gazdaságinformatikus (4677 jelentkező), a pszichológia (4549 jelentkező), valamint a pénzügy és számvitel (4471 jelentkező) is bekerült.
Idén ezek voltak a legnépszerűbb alapképzések az első helyes jelentkezések alapján:
| Szak neve | Jelentkezők/felvettek 2018 | Jelentkezők 2019 |
| gazdálkodási és menedzsment | 4220/3089 | 5149 |
| mérnökinformatikus | 3579/2508 | 3681 |
| ápolás és betegellátás | 3278/2104 | 3539 |
| óvodapedagógus | 3158/1636 | 3244 |
| pszichológia | 3036/1211 | 3216 |
| kereskedelem és marketing | 2572/1734 | 3148 |
| gépészmérnöki | 2737/2013 | 2918 |
| turizmus-vendéglátás | 2445/1635 | 2717 |
| programtervező informatikus | 2320/1763 | 2613 |
| pénzügy és számvitel | 2287/1608 | 2528 |
Forrás: Felvi.hu.
Hol húztak előzetes ponthatárokat?
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat – például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.
Fontos: ezeken a szakokon csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Azonban nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.
Sőt több osztatlan képzésen is aacsonyabbak a ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell. A többi szakra vonatkozó 2019-es előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg. A teljes pedig listát itt nézhetitek meg.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
