Friss felvételi adatok: erre készülhettek, ha a legnépszerűbb szakokra jelentkeztetek

Friss adatok arról, hányan jelentkeztek a legnépszerűbb képzésekre. Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen. A jelentkezési adatok alapján elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 2,7 képzésre jelentkeztek - írja a Felvi.

Melyek a legnépszerűbb képzések?

Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2019-ben összesen 10348-an jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7100-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 7426 jelentkezővel, a harmadik a mérnökinformatikus 6500-zal.

Az ápolás és betegellátás alapképzést is sokan választották, egészen pontosan 5619-en, közülük 5435-en állami támogatással szereznének diplomát. Az ápolást a turizmus-vendéglátás képzés követi 5582 jelentkezővel, a hatodik legtöbb diákot vonzó alapképzés pedig a gépészmérnöki 5229 felvételizővel.

A top tízbe az óvodapedagógus (4802 jelentkező), a gazdaságinformatikus (4677 jelentkező), a pszichológia (4549 jelentkező), valamint a pénzügy és számvitel (4471 jelentkező) is bekerült.

Idén ezek voltak a legnépszerűbb alapképzések az első helyes jelentkezések alapján:

Szak neveJelentkezők/felvettek 2018Jelentkezők 2019
gazdálkodási és menedzsment4220/30895149
mérnökinformatikus3579/25083681
ápolás és betegellátás3278/21043539
óvodapedagógus3158/16363244
pszichológia3036/12113216
kereskedelem és marketing2572/17343148
gépészmérnöki2737/20132918
turizmus-vendéglátás2445/16352717
programtervező informatikus2320/17632613
pénzügy és számvitel2287/16082528

Forrás: Felvi.hu.

Hol húztak előzetes ponthatárokat?

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat – például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.

Fontos: ezeken a szakokon csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

Azonban nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.

A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.

Sőt több osztatlan képzésen is aacsonyabbak a ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell. A többi szakra vonatkozó 2019-es előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg. A teljes pedig listát itt nézhetitek meg.

 A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.