Itt a teljes 2019-es felvételi menetrend: dátumok, határidők és teendők

A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en jelentkeztek. A pedig felvételizőknek hamarosan újra fontos dolguk lesz. Mutatjuk, milyen teendőitek lesznek a következő hetekben, ha ti is jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára.

  • Eduline

2019. április 19-től az E-felvételi rendszerében folyamatosan nyomon követhetitek rögzített adataitokat. Bejelentkezés után ellenőrizhetitek a feltöltött dokumentumokat, illetve azok feldolgozottságát; és láthatjátok az eredményeiteket: a felvételi pontokat, majd pedig a felvételi döntést.

A kiszámított pontokkal kapcsolatos észrevételeket az Oktatási Hivatal személyes ügyfélszolgálatán lehet jelezni. Aki valamilyen kötelező adatot nem adott meg, vagy nem küldte be a jelentkezés elbírálásához szükséges dokumentumokat, az E-felvételin keresztül hiánypótló felszólítást kap 2019. június 26-ig.

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentek az előzetes ponthatárok

Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt nézhetitek meg, a ti képzéseteket is érinti-e a változás.

A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatait (pl. felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló iratok) 2019. július 10-ig pótolhatjátok. Illetve szükség esetén július 10-ig egyetlen alkalommal módosítható a jelentkezési helyek sorrendje is.

Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőről besorolási határozatot hoz, amiről elektronikus levélben értesít majd benneteket legkésőbb 2019. augusztus 5-ig. A határozat az E-felvételiről tölthető le. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma 2019. július 24.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.