Friss statisztika: ennyien jelentkeztek a felsőoktatásba az elmúlt 19 évben

Idén mint 112 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. De hogy alakult a felvételizők száma az elmúlt tizenkilenc évben? Itt megnézhetitek a pontos számokat.

  • Eduline

Idén alapképzésre 77 211, mesterképzésre 17 893, osztatlan képzésre 12 ezer, felsőoktatási szakképzésre 4930 diák jelentkezett. Állami ösztöndíjas képzést 97 312-en, önköltségest 14 722-en választottak.

MTI

Tavaly 107 700-an, 2017-ben 105 868-an, 2016-ban pedig 111 219-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 2014-ben és 2015-ben pedig 105-106 ezren futottak neki a felsőoktatási felvételinek.

A legnépszerűbb alapszakok idén is a gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus képzések, alegnépszerűbb egyetemek pedig az ELTE, Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az egyetemi karok közül a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti a népszerűségi listát.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.