Idén mint 112 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. De hogy alakult a felvételizők száma az elmúlt tizenkilenc évben? Itt megnézhetitek a pontos számokat.
Idén alapképzésre 77 211, mesterképzésre 17 893, osztatlan képzésre 12 ezer, felsőoktatási szakképzésre 4930 diák jelentkezett. Állami ösztöndíjas képzést 97 312-en, önköltségest 14 722-en választottak.
Tavaly 107 700-an, 2017-ben 105 868-an, 2016-ban pedig 111 219-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 2014-ben és 2015-ben pedig 105-106 ezren futottak neki a felsőoktatási felvételinek.
A legnépszerűbb alapszakok idén is a gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus képzések, alegnépszerűbb egyetemek pedig az ELTE, Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az egyetemi karok közül a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti a népszerűségi listát.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
