Megismételte a minisztérium: a 2020-as felvételihez már kell nyelvvizsga
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
„2020-tól a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét egy átgondolatlan nyelvvizsga-törvénnyel. Ez alapján pl. a Debreceni Egyetem egészségügyi karának ⅔-át nem vették volna fel tavaly, ezzel tovább súlyosbítva az egészségügy problémáit. A nyelvoktatás fejlesztése helyett olyan körülmények között várják el a kötelező nyelvvizsgát, amiben folyamatos a tanárhiány, és országosan a tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. Ez a törvény jól szemlélteti azt, hogy mennyit ér ma a diákok jövője, ha nem szólalunk fel miatta. Ideje megmutatnunk, hogy nekünk diákoknak is van véleményünk, hogy egy kiszámítható oktatási rendszerben szeretnénk tanulni, és hogy a jövőnket nem lehet semmibe venni” – írják az esemény Facebook-oldalán.
Hozzáteszik: az iskola a hasznos képességek fejlesztése helyett a folyamatos magolásról szól, az oktatási rendszer nem tudja felkészíteni a diákokat a 21. század kihívásaira, ráadásul a túlterheltség miatt a tanulóknak nem jut idejük saját magukra.
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
„Mi a célunk? A felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetésének elhalasztása addig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. A felesleges túlterhelés csökkentése, magolás helyett a való életre készítsen fel az iskola. Az oktatási rendszer kiszámíthatóvá tétele, élhető jövő a diákoknak” – sorolják.
Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
Hozzáteszik: „a kialvatlanság miatt sokszor figyelmetlenek és kezelhetetlenek vagyunk az órákon, de ez csak egy tünete a folyamatosan romló oktatási rendszernek, amiben nap mint nap benne kell élnünk. Tudjuk, hogy a tanárainknak sincsen könnyű dolga, hiszen ez a rendszer nem csak minket, hanem őket is semmibe veszi. Mi nem egymás ellenségei, hanem szövetségesei vagyunk, éppen ezért tanárainkkal közösen kell küzdenünk egy igazságos, kiszámítható, modern oktatási rendszerért”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.