Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele.
A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya az ügyben nyílt levélben fordult Bódis József oktatásért felelős államtitkárhoz.Ugyanennek a rendeletnek egy bekezdése kimondja: „A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették” - írják.
Ezért az kérik a főhatóság állásfoglalását, hogy a középiskolai tanulmányaik során szakvéleményük alapján az idegen nyelv értékelése alól részben (pl. csak szóbeli vagy csak írásbeli számonkérés, illetve helyesírás értékelése alól) vagy egészben felmentett sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára a nyelvvizsga 2020-tól sem legyen követelmény az egyetemi felvételi eljárás során.
Nyelvvizsga hiányában kizárni őket az egyetemi képzésekből diszkriminatív jellegű döntés lenne és súlyosan csorbítaná esélyegyenlőségi jogaikat.
Az érintett tanulók legalább átlagos szintű intellektussal rendelkeznek, de részképesség-problémáik miatt alulteljesítenek egyes nyelvi készségek terén - írják. Ez nem feltétlenül akadályozza meg őket abban, hogy teljesítsék a felsőfokú képzések és az azokhoz kapcsolódó szakmák követelményeit.
Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor
Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
