Várhatóan július elején tartják a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákat, a vizsgabehívókat a felsőoktatási intézmények küldik majd a jelentkezőknek.
Felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát azok a jelentkezők tehetnek, akik
- olyan szakra jelentkeztek, ahol előírás legalább egy emelt szintű érettségi
- ebből a tárgyból rendelkeznek középszintű eredménnyel- a kétszintű érettségi rendszer, vagyis 2005 előtt érettségiztek (vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, valamelyik EGT-tagállamban, Szerbiában vagy Ukrajnában érettségiztek, esetleg „európai érettségi bizonyítványt” szereztek)
Ebben az esetben az adott tárgyból a jelentkezők felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is tehetnek – természetesen csak egyszer, abban a felsőoktatási intézményben kell vizsgázni, amely a jelentkezési sorrend élén áll.
"Régi érettségivel" is lehet felvételizni: ezek a szabályok
Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.
A Felvi felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákat várhatóan 2019. július 1-2. között szervezik meg. A vizsgabehívót az egyetemek, főiskolák küldik ki.
A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga eredménye megfelelt, ha az eléri a 45 százalékot. Ebben az esetben kiváltja az emelt szintű érettségit, és a jelentkező megkapja az 50 többletpontot.
A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
