Ha idén felvételiztek, akkor fontos, hogy tudjátok, mire számíthattok a ponthatárhúzáskor. Ilyenek lesznek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai a mesterszakokon.
A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek.
A fogyatékossággal élő, a hátrányos helyzetű vagy a gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők minimum 1, maximum 10 többletpontot kapnak.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Fontos határidő: meddig kell nyelvvizsgázni ahhoz, hogy pluszpontot érjen a bizonyítvány?
Aki biztosra akar menni, az áprilisi nyelvvizsgára jelentkezik - ezt a tanácsot érdemes megfogadniuk az egyetemre-főiskolákra jelentkezőknek, ha biztosan meg szeretnék kapni a nyelvvizsga-bizonyítványukért járó 28 vagy 40 többletpontot. Értékes pontokról van szó: sokszor ezen múlik, bekerül-e egy jelentkező a kiválasztott szakra.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
