Diplomásként jelentkeznétek alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.
„A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani” – emeli ki a felvételi tájékoztató.
Fontos, hogy ha diplomásként jelentkeztek alap-, osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre, nem kötelező letenni a jelentkezési feltételként meghatározott érettségit, emelt szintű érettségit.
A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák menüpontban találjátok. A felvételi tájékoztató külön felhívja a figyelmet arra, hogy mindenkinek figyelnie kell arra, hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri.
Fontos azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélből így nem lehet pontot számítani, vagyis az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező oklevélnek.
A 2019-es felsőoktatási felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételizők, figyelem! Változtattak a jelentkezési határidőn
Technikai okokból két nappal tovább, február 17-éig adhatjátok le a jelentkezéseteket az E-felvételi rendszerében.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
