Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése - itt vannak a változások

Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése. A változások miatt érdemes újra áttanulmányoznotok a jelentkezési szabályokat, meghirdetéseket, ha korábban már megnéztétek azokat.

  • Eduline

Különböző okok miatt vannak olyan szakok, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, most viszont megjelennek. Az új meghirdetések, és az egyéb korrekciók, törlések 2019. január 31-ével beépültek a felvételi tájékoztató szövegébe - írja a Felvi.

Van, ami nem változott

Legkésőbb 2019. február 15-én éjfélig van lehetőség jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Szintén eddig kell befizetni a megjelölt jelentkezési helyek alapján számított kiegészítő díjat átutalással, vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával.

2019. február 20-ig kell mindenkinek hitelesítenie a jelentkezését ügyfélkapun keresztül, vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával.

Emelt szintű érettségi 45% alatt - így is bekerülhetek a kiválasztott szakra?

Mi történik, ha a választott szakotokon kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Fontos kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.