Alkalmassági vizsga: változtak a szabályok három szakon

Megváltozott a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, az óvodapedagógus és a konduktor szakok alkalmassági vizsgája – hívja fel a figyelmet a Felvi.

  • Eduline

A 2019-es felvételin a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon egészségügyi alkalmassági és motivációs beszélgetés, a tanító, óvodapedagógus, konduktor szakon ének-zenei, testi és beszédalkalmassági, a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus szakon ének-zenei, testi és beszédalkalmassági, nyelvi alkalmassági vizsga vár a jelentkezőkre – olvasható a Felvin.

Az idei felvételin már csak a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésekre jelentkezőknek lesz szükségük az egészségügyi alkalmasság igazolására: nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs olyan betegségük, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányaik folytatását, és részt kell venniük a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni). Erről itt találtok bővebb információt.

Az osztatlan tanári szakok alkalmassági vizsgájáról itt találjátok cikkünket:

Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?

Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.