Felvételi pontszámítás: hány pontot érnek a középiskolai érdemjegyek?

Hány pontot érnek a középiskolai jegyek a 2019-es felsőoktatási felvételin? Milyen tantárgyak eredményeit kell figyelembe venni? Itt vannak a legfontosabb szabályok.

  • Eduline

Maximum 500 pont – ennyit szerezhettek a 2019-es felsőoktatási felvételin tanulmányi és érettségi eredményeitekkel és egyéb teljesítménnyel (például nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakképesítéssel, versenyeredményekkel). A középiskolai érdemjegyeitekkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100+100 pontot gyűjthetnek.

A középiskolai érdemjegyekkel maximum 100 pontot szerezhettek. A következő tantárgyak utolsó két (tanult) évfolyam év végi osztályzatát kell figyelembe venni:

• magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),

• történelem,

• matematika,

• legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),

• egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány

Az érdemjegyeket össze kell adni, majd megduplázni, így maximum 100 pontot kaphattok.

Fontos: kizárólag a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményeit lehet beszámítani, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói az 5-8. évfolyamon megszerzett eredményeiket nem számíttathatják be.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.