Hány pontot érnek a középiskolai jegyek a 2019-es felsőoktatási felvételin? Milyen tantárgyak eredményeit kell figyelembe venni? Itt vannak a legfontosabb szabályok.
Maximum 500 pont – ennyit szerezhettek a 2019-es felsőoktatási felvételin tanulmányi és érettségi eredményeitekkel és egyéb teljesítménnyel (például nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakképesítéssel, versenyeredményekkel). A középiskolai érdemjegyeitekkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100+100 pontot gyűjthetnek.
A középiskolai érdemjegyekkel maximum 100 pontot szerezhettek. A következő tantárgyak utolsó két (tanult) évfolyam év végi osztályzatát kell figyelembe venni:
• magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),
• történelem,• matematika,• legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),• egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudományAz érdemjegyeket össze kell adni, majd megduplázni, így maximum 100 pontot kaphattok.
Fontos: kizárólag a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményeit lehet beszámítani, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói az 5-8. évfolyamon megszerzett eredményeiket nem számíttathatják be.
Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal
Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
