Egyre több magyar középiskolás dönt úgy, hogy németországi egyetemen folytatja a tanulmányait – egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a kint tanuló magyar diákok száma. Nem véletlenül: a felsőoktatási rangsorokban több egyetem előkelő helyen végez, ráadásul a legtöbb intézményben nincs tandíj.
Egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a Németországban tanuló magyar hallgatók száma. Míg 2016-ban 1947-en jártak németországi egyetemre, 2017-ben már 2500-ra emelkedett a számuk – derül ki az Engame Akadémia adataiból.
Tandíj: hol van, hol nincs?
„A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben” – olvasható az Engame összefoglalójában.
Ám nem csak emiatt népszerűek a német egyetemek. A legtöbb felsőoktatási intézményben tandíjat nem kell fizetni, csak tanulmányi hozzájárulást, amelynek összege szemeszterenként 200 euró – ezért cserébe azonban igénybe lehet venni a könyvtári szolgáltatásokat, ez tartalmazza a vizsgadíjakat, a menza költségeit és a féléves közlekedési bérletet.
Természetesen a magánintézményeknél nincsenek felső tandíjhatárok, egyes intézményekben éves tandíjként a húszezer eurót is elkérhetik a hallgatóktól.
Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.
Német egyetemek: előkelő helyen állnak a rangsorokban
Több német egyetemet sorolnak Európa legjobbjai közé a nemzetközi rangsorok készítői – ilyen például a Heidelbergi Egyetem, a Humboldt, a müncheni Ludwig-Maximillians Egyetem, a müncheni műszaki egyetem.
A német egyetemek eltérő módon kérhetik a jelentkezések benyújtását. Első esetben közvetlenül az egyetemnek kell elküldeni a jelentkezést. A második esetben a jelentkezés egy központi rendszeren (az uni-assist.de-n) keresztül történik. A harmadik lehetőség az előző kettő ötvözete, vagyis a jelentkezésnek át kell mennie az uni-assiston, és amint erről megérkezett a hivatalos elismervény, akkor tudtok az adott egyetemnél jelentkezni.
Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek
Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
