Egyre több magyar diák választ németországi egyetemet: nincs tandíj, nincs bizonytalanság?

Egyre több magyar középiskolás dönt úgy, hogy németországi egyetemen folytatja a tanulmányait – egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a kint tanuló magyar diákok száma. Nem véletlenül: a felsőoktatási rangsorokban több egyetem előkelő helyen végez, ráadásul a legtöbb intézményben nincs tandíj.

  • Tóth Alexandra

Egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a Németországban tanuló magyar hallgatók száma. Míg 2016-ban 1947-en jártak németországi egyetemre, 2017-ben már 2500-ra emelkedett a számuk – derül ki az Engame Akadémia adataiból.

Tandíj: hol van, hol nincs?

„A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben” – olvasható az Engame összefoglalójában.

Ám nem csak emiatt népszerűek a német egyetemek. A legtöbb felsőoktatási intézményben tandíjat nem kell fizetni, csak tanulmányi hozzájárulást, amelynek összege szemeszterenként 200 euró – ezért cserébe azonban igénybe lehet venni a könyvtári szolgáltatásokat, ez tartalmazza a vizsgadíjakat, a menza költségeit és a féléves közlekedési bérletet.

Természetesen a magánintézményeknél nincsenek felső tandíjhatárok, egyes intézményekben éves tandíjként a húszezer eurót is elkérhetik a hallgatóktól.

Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül

A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.

Német egyetemek: előkelő helyen állnak a rangsorokban

Több német egyetemet sorolnak Európa legjobbjai közé a nemzetközi rangsorok készítői – ilyen például a Heidelbergi Egyetem, a Humboldt, a müncheni Ludwig-Maximillians Egyetem, a müncheni műszaki egyetem.

A német egyetemek eltérő módon kérhetik a jelentkezések benyújtását. Első esetben közvetlenül az egyetemnek kell elküldeni a jelentkezést. A második esetben a jelentkezés egy központi rendszeren (az uni-assist.de-n) keresztül történik. A harmadik lehetőség az előző kettő ötvözete, vagyis a jelentkezésnek át kell mennie az uni-assiston, és amint erről megérkezett a hivatalos elismervény, akkor tudtok az adott egyetemnél jelentkezni.

Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek

Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.