Egyre több magyar diák választ németországi egyetemet: nincs tandíj, nincs bizonytalanság?

Egyre több magyar középiskolás dönt úgy, hogy németországi egyetemen folytatja a tanulmányait – egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a kint tanuló magyar diákok száma. Nem véletlenül: a felsőoktatási rangsorokban több egyetem előkelő helyen végez, ráadásul a legtöbb intézményben nincs tandíj.

  • Tóth Alexandra

Egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a Németországban tanuló magyar hallgatók száma. Míg 2016-ban 1947-en jártak németországi egyetemre, 2017-ben már 2500-ra emelkedett a számuk – derül ki az Engame Akadémia adataiból.

Tandíj: hol van, hol nincs?

„A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben” – olvasható az Engame összefoglalójában.

Ám nem csak emiatt népszerűek a német egyetemek. A legtöbb felsőoktatási intézményben tandíjat nem kell fizetni, csak tanulmányi hozzájárulást, amelynek összege szemeszterenként 200 euró – ezért cserébe azonban igénybe lehet venni a könyvtári szolgáltatásokat, ez tartalmazza a vizsgadíjakat, a menza költségeit és a féléves közlekedési bérletet.

Természetesen a magánintézményeknél nincsenek felső tandíjhatárok, egyes intézményekben éves tandíjként a húszezer eurót is elkérhetik a hallgatóktól.

Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül

A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.

Német egyetemek: előkelő helyen állnak a rangsorokban

Több német egyetemet sorolnak Európa legjobbjai közé a nemzetközi rangsorok készítői – ilyen például a Heidelbergi Egyetem, a Humboldt, a müncheni Ludwig-Maximillians Egyetem, a müncheni műszaki egyetem.

A német egyetemek eltérő módon kérhetik a jelentkezések benyújtását. Első esetben közvetlenül az egyetemnek kell elküldeni a jelentkezést. A második esetben a jelentkezés egy központi rendszeren (az uni-assist.de-n) keresztül történik. A harmadik lehetőség az előző kettő ötvözete, vagyis a jelentkezésnek át kell mennie az uni-assiston, és amint erről megérkezett a hivatalos elismervény, akkor tudtok az adott egyetemnél jelentkezni.

Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek

Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.