Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi: minden, amit a pontszámítási szabályokról tudni kell

Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli? Mit lehet beleszámolni a hozott pontokba és milyen tantárgyakat kell figyelembe venni? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Eduline

Mi alapján számolják a felvételi pontokat a középiskolai felvételin? 

A középiskola a felvételi kérelmekről három módon hozhat döntést:

  • a tanulmányi eredmények alapján,
  • vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján,
  • vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet.

Szóbeli vizsgát csak azok a középiskolák szervezhetnek, amelyek előírják a központi írásbeli vizsgán a részvételt. A szóbeliket 2019. február 21. és március 14. között tartják majd. A többi fontos dátumról itt olvashattok el mindent.

Mennyit ér az írásbeli?

A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredménynek a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza. A gimnáziumok és szakgimnáziumok arról is dönthetnek, hogy mindkét tárgyból (vagyis magyar nyelvből és matematikából) vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.

"Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét számítja be (írja elő) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

És ha szóbeli felvételit is tartanak?

Ha szóbelizni is kell, mert az adott középiskola ezt előírja, a szóbeli felvételi eredménye maximum a felvételi összpontszám 25 százalékát határozhatja meg.

Mit lehet beleszámolni a hozott pontokba?

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény.

Milyen tantárgyakat lehet figyelembe venni?

Ez nem egységes, a hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményei is figyelembe lehet venni és a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

Mi a helyzet a szöveges értékeléssel?

Ha az iskola alapvetően szöveges értékelést alkalmaz, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az átváltásnál az osztályzatok pedig a általános iskolájának helyi tanterve alapján – az abban rögzített átváltási szabályok ismeretében – határozhatók meg.

Ilyen lesz a középiskolai felvételi 2019-ben: a legfontosabb dátumok és határidők

Mikor írják meg a hat-, nyolc-, négy- és ötosztályos középiskolákba jelentkezők a központi felvételi tesztet, és mikor kapják meg az eredményeket? Összeszedtük a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.