Több mint ötezren jelentkeztek keresztféléves képzésekre idén

Több mint ötezren jelentkeztek a 2019 februárjában induló keresztféléves képzésekre, a legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi és műszaki képzések voltak - közölte az Oktatási Hivatal kedden az MTI-vel.

  • MTI

A hivatal tájékoztatása szerint a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények csak mesterképzéseket hirdethettek meg magyar állami ösztöndíjas formában.

Összesen 5231-en nyújtottak be jelentkezést a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételiben. Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4543-an (közülük 4296-an állami ösztöndíjas formára), alapképzésre 590-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 98-an jelentkeztek. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki képzési területek szakjai a legnépszerűbbek, a finanszírozási formától és a munkarendtől függetlenül. 

A jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása jelenleg is zajlik. Az érintettek - a dokumentumok feldolgozottságától függően - december 5-től az e-felvételiben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban található adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat. Bővebb információ a felvi.hu honlapon olvasható.

A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatai (pl. felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló dokumentumok) 2019. január 10-ig tölthetők fel az e-felvételi rendszerébe, vagy postai úton is beküldhetők az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220). Szintén január 10-ig van a jelentkezőknek lehetőségük arra, hogy egyetlen alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket.

Felvételizők, figyelem! Ezekre a szakokra emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni

A 2019-es felvételi tájékoztatóra még várni kell, de azt már most lehet tudni, hogy a különböző szakokhoz milyen tárgyakból kell érettségit tenni, és hogy az egyetemek és főiskolák milyen alap- és osztatlan képzéseken tették kötelezővé az emelt szintű érettségit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.