Kit hová vesznek fel a keresztféléves felvételin? Ha ti is ősszel jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára, akkor fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha több szakot is megjelöltem, és mindenhová megvan a megfelelő pontszámom, akkor választhatok?
Nem. Bár ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Tehát minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Hogy melyik szakra kerültetek be, azt a besorolási döntésből tudjátok majd meg.
Mi is az a besorolási döntés?
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre egy besorolási döntést hoz, erről levélben értesít mindenkit legkésőbb 2019. január 25-ig.
A besorolási döntésben a hivatal megállapítja, hogy a jelentkező – a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szak esetében érte el a felvételhez szükséges ponthatárt.
Mennyi a felvételi pontszámom?
Már elkezdődött a jelentkezések feldolgozása, így a jelenlegi pontszámotokat megnézhetitek az e-felvételi rendszerben. Azonban fontos tudni, hogy ez még nem feltétlenül a végleges, hiszen a felvételi összpontszámok a feldolgozottság – pl. az utólag feltöltött dokumentummásolatok feldolgozása – függvényében változnak. Ezért érdemes az ügyintézési időszakban többször is megnézni az E-felvételi felületet, hogy az aktuális értéket láthassátok.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy az előző években milyenek voltak a ponthatárok a kiválasztott képzéseteken, akkor itt megnézhetitek.
A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Milyenek voltak a keresztféléves felvételi ponthatárok az előző években? Itt megnézhetitek
Milyenek voltak a tavalyi vagy a két évvel ezelőtti ponthatárok a keresztféléves felvételin? Itt megnézhetitek az előző évek ponthatárait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
