Kit hová vesznek fel a keresztféléves felvételin? Ha ti is ősszel jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára, akkor fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha több szakot is megjelöltem, és mindenhová megvan a megfelelő pontszámom, akkor választhatok?
Nem. Bár ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Tehát minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Hogy melyik szakra kerültetek be, azt a besorolási döntésből tudjátok majd meg.
Mi is az a besorolási döntés?
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre egy besorolási döntést hoz, erről levélben értesít mindenkit legkésőbb 2019. január 25-ig.
A besorolási döntésben a hivatal megállapítja, hogy a jelentkező – a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szak esetében érte el a felvételhez szükséges ponthatárt.
Mennyi a felvételi pontszámom?
Már elkezdődött a jelentkezések feldolgozása, így a jelenlegi pontszámotokat megnézhetitek az e-felvételi rendszerben. Azonban fontos tudni, hogy ez még nem feltétlenül a végleges, hiszen a felvételi összpontszámok a feldolgozottság – pl. az utólag feltöltött dokumentummásolatok feldolgozása – függvényében változnak. Ezért érdemes az ügyintézési időszakban többször is megnézni az E-felvételi felületet, hogy az aktuális értéket láthassátok.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy az előző években milyenek voltak a ponthatárok a kiválasztott képzéseteken, akkor itt megnézhetitek.
A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Milyenek voltak a keresztféléves felvételi ponthatárok az előző években? Itt megnézhetitek
Milyenek voltak a tavalyi vagy a két évvel ezelőtti ponthatárok a keresztféléves felvételin? Itt megnézhetitek az előző évek ponthatárait.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
