Kit hová vesznek fel a keresztféléves felvételin? Ha ti is ősszel jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára, akkor fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha több szakot is megjelöltem, és mindenhová megvan a megfelelő pontszámom, akkor választhatok?
Nem. Bár ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Tehát minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Hogy melyik szakra kerültetek be, azt a besorolási döntésből tudjátok majd meg.
Mi is az a besorolási döntés?
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre egy besorolási döntést hoz, erről levélben értesít mindenkit legkésőbb 2019. január 25-ig.
A besorolási döntésben a hivatal megállapítja, hogy a jelentkező – a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szak esetében érte el a felvételhez szükséges ponthatárt.
Mennyi a felvételi pontszámom?
Már elkezdődött a jelentkezések feldolgozása, így a jelenlegi pontszámotokat megnézhetitek az e-felvételi rendszerben. Azonban fontos tudni, hogy ez még nem feltétlenül a végleges, hiszen a felvételi összpontszámok a feldolgozottság – pl. az utólag feltöltött dokumentummásolatok feldolgozása – függvényében változnak. Ezért érdemes az ügyintézési időszakban többször is megnézni az E-felvételi felületet, hogy az aktuális értéket láthassátok.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy az előző években milyenek voltak a ponthatárok a kiválasztott képzéseteken, akkor itt megnézhetitek.
A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Milyenek voltak a keresztféléves felvételi ponthatárok az előző években? Itt megnézhetitek
Milyenek voltak a tavalyi vagy a két évvel ezelőtti ponthatárok a keresztféléves felvételin? Itt megnézhetitek az előző évek ponthatárait.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
