2015-ös felvételi: megvan, hányan kerülhetnek be a Semmelweis Egyetemre

Elindult a 2015-ös felvételi eljárás, megnéztük, hány hallgatót vehet fel a Semmelweis Egyetem a szeptemberben induló képzéseire.

  • Eduline
Túry Gergely

Az egyetemek és főiskolák azokat veszik fel, akik elérik a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba.

A Semmelweis Egyetem a 2015-ös felvételi eljárásban nappali képzésre összesen 1372 hallgatót vehet fel, esti és levelező képzésre 1304 főt, távoktatási munkarendben nem indítanak szakokat. A táblázatban szereplő kapacitásszám magában foglalja az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve az állami ösztöndíjas és önköltséges helyekre felvehető hallgatók létszámát.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

bölcsészettudomány

0

97

orvos- és egészségtudomány

1372

1054

társadalomtudomány

0

153

Összesen

1372

1304

Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön megtaláljátok az ösztöndíjas és az önköltséges képzések kapacitásszámait, a többi képzési szinten összesített számok szerepelnek. A 2015-ös felvételi eljárásról szóló cikkeinket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.